Könnyebben igényelhetnek Brexit-támogatást a cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jogszabály-változtatás alapján mentességet kérhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól azok a pályázó cégek, amelyek ugyan nincsenek rajta az állami adóhatóság megbízható adózói listáján, de rendelkeznek legalább három lezárt, teljes üzleti évvel, és megtalálhatók a köztartozásmentes adózók adatbázisában, vagy ha nem, akkor egy harminc napnál nem régebbi dokumentummal igazolni tudják a hátralékmentességét. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás további újdonsága, hogy a kapott előleggel való részleges vagy teljes elszámolást követően az előleg a támogatási összeg legfeljebb ötven százalékáig, de maximum ötszázmillió forintig újra igényelhető, ha erre a felhívás vagy a támogatási szerződés lehetőséget ad.
A kormánynak ugyanakkor nemcsak a potenciális igénylői kör szélesítése, valamint az előleglehívási lehetőségek bővítése volt a célja, hanem az is, hogy a támogatott vállalkozások mielőbb vegyék hasznát az elnyert forrásnak. Ennek érdekében az ötvenmillió forint fölötti támogatási előlegekre vonatkozóan előírta a kabinet, hogy a kedvezményezetteknek vissza kell utalniuk a pénzt, ha a folyósításától számított egy éven belül nem kérelmeznek az előleg legalább harminc százalékával azonos összegű időközi kifizetést. Ugyanez a szabály vonatkozik természetesen arra az esetre is, ha a forrást nem rendeltetésszerűen használta fel a pályázó.
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból számos vállalatot érintett hátrányosan, ezért is hozta létre Brüsszel a Brexit Alkalmazkodási Tartalékot.
Bár ennek forrásai a magyar költségvetésbe csak négy év alatt, 2022–25 között folynak be, a kormány megelőlegezte – egyúttal beruházásokhoz és munkahelymegőrzéshez kötötte – az alap pénzügyi forrásait. Így Magyarországon már tavaly szeptemberben megnyíltak az első pályázati lehetőségek – emlékeztetett a külgazdasági és külügyminiszter a Brexit miatt károsult vállalatok támogatására szolgáló pályázat második körének a lezárultakor. Szijjártó Péter közölte: eddig összesen 23 milliárd forinttal járultak hozzá 63 hazai cég invesztíciójához.
A szigetország távozása az Európai Unióból a Nagy-Britanniából Magyarországra irányuló termékforgalom tavalyi volumenére is rányomta a bélyegét.
Míg 2019-ben még 570, 2020-ban pedig 520 milliárd forint értékben importáltunk a britektől, addig tavaly ez a szám – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint – 404 milliárdra esett vissza. Magyarország szemszögéből ugyanakkor jó hír, hogy az exportunk nemhogy csökkent volna, hanem majdnem kétszázmilliárd forinttal nőtt, így a magyar–brit viszonylatban a külkereskedelmi egyenlegünk összege erőteljesen pozitív tartományban van, meghaladja a 930 milliárd forintot.
