Egyre nagyobb üzlet a hangügynökség

A podcastok a reneszánszukat élik. Ez meglehetősen régi rádiós technikai műfaj. A lényeg, hogy kvázi élő adást csinálnak a felvétel folyamán, amelyet nem vagy csak nagyon enyhén vágnak. Sőt vannak olyan podcastok, amelyek élő, egyenes adásban mennek, de a rendszer rögzíti a beszélgetést vagy a rádióműsort, amely a neten visszakereshető és újra meghallgatható.

A vállalkozások most kezdték felfedezni a bennük rejlő marketinglehetőségeket.

Ez a nálunk még viszonylag friss trend a kapcsolódó szolgáltatási, tanácsadási, kivitelezési üzletágat is a rendszerbe állította. Ennek a „szupportnak”, vagyis a kiszolgáló rendszernek itthon az egyik első komolyabb képviselője a Brocasterz Podcast Kft.

A kezdet

A két alapító, Sándorfy Adrián ügyvezető és Kis Dániel operatív vezető négy éve döntött egy podcastügynökség életre hívásáról, de már több mint tíz esztendeje együtt dolgoznak, együtt szerezték a marketinges és online kereskedelmi, ügyfélszerzési tapasztalatukat. Az első közös állomásuk a lakberendezési tárgyakat áruló Butlers volt, majd az elektronikai kiskereskedelemmel foglalkozó Euronics kereskedelmi és marketingterületén dolgoztak közösen.

Később erre a tapasztalatra építették az első online marketingügynökségüket, a Dat’Science-t. Ám ezzel párhuzamosan Sándorfy Adrián már évek óta készítette a Biznisz Boyz Podcastot, amely – mondhatjuk – a Brocasterz életre hívója lett. Az első podcastügynökségi felkéréseiket ennek kapcsán kapták. Először a magasan pozicionált svéd irodabútor-márka, a Kinnarps magyar képviselete kereste meg őket, hogy segítsenek nekik podcastot építeni. Innen már fokozatosan ívelt fel a megkeresések száma.

Mostanra harminc vállalati, jellemzően marketing-, illetve márkaépítési célú podcast menedzsmenjét, gyártását látják el. Az idén a kft. már megközelítheti a nettó 100 millió forintos bevételi szintet, alig több mint egy év éles működés után.

Partnerek

A különlegességük éppen az, hogy a tartalmakat úgy alakítják, hogy kellő helyet kapjanak benne a márkaépítési, az online marketinges, illetve a kereskedelmi szempontok is. Ezeket stratégiai szinten értik, így kifejlesztették a podcast formátum egy olyan ötvözetét, amely ügyfélszerző és márkaépítő eszközzé vált a klienseik számára. „A mi podcastjaink megtérülésre játszanak” – vallják.

A fent említett Biznisz Boyz elindulása – azóta is az ő csapatuk menedzseli ezt a saját műsort is –, majd a Kinnarps részére készített Open Office podcast, később az Ericsson, a Budapest Bank, a Bosch és a Bosch Rexroth megkeresése erősítette a hírüket ezen a réspiacon. Ezt követte a UNICEF Így lettem című show-ja, amely szintén mérföldkő, s már bőven 250 ezer lejátszás fölött áll.

Sikerek

Az elmúlt esztendőben üzletileg is látszottak a sikerek: 33 milliós árbevételt hozott a 2021-es év. Ezt legalább duplázni szeretnék, de, mint fentebb említettük, most úgy tűnik, hogy az idén megközelíthetik a százmilliós árbevételt, a tavalyi forgalom háromszorosát.

Úgy látják, hogy a múlt év vízválasztó volt a szárnyait bontogató marketingcélú podcastpiacon. „Számos friss technológia jelent meg, sok új szereplő, és egyre több cég vág saját podcast készítésébe, mert felismerték, hogy ezzel a marketingcsatornával máshogy és máskor, szinte zéró reklámzajban tudják elérni a célközönségüket, sokkal célzottabb módon” – fejtette ki Sándorfy Adrián.

A Covid is segítette ezt az iparágat: évről évre mintegy 20-30 százalékkal nő a globális piac.

A bővülés itthon pedig ennek akár a többszöröse is lehet, ezért is látják úgy, hogy a Brocasterz nem vesztett projektet, sőt: sok új cég csatlakozik hozzájuk az idén. Így reálisnak tartják nemcsak a bevétel, de az ügyfélszám triplázását is.

Fontos mérföldkő a podcaststúdiójuk létrehozása is, amely saját befektetés és üzemeltetés – ez nagy fokú szabadságot jelent. Itt ráadásul az idén majdnem biztos, hogy új termet kell nyitniuk a növekvő igények miatt.

A friss hírek közt kiemelhető egy új, nagy ügyfél, a Boxy Logisztikai Zrt. megjelenése. E cég számára az eddigi legszélesebb körű podcast- és videótartalom-gyártási projektet indítják ebben a hónapban. Szintén most szerződtek a Magyar Államkincstárral: itt újszerű módon, podcastos formában kell majd bemutatni a több mint 200 szolgáltatást.

A jövő

Ebben az évben még a hazai piac kiaknázása lesz a cél, miközben építik a háttérfolyamataikat, mert egy sokkal automatizáltabb, kevésbé emberierőforrás-igényes háttérrendszer építését kezdték el, ami az idei növekedés kulcsa is. Az automatizálás kiterjed a marketing-, az értékesítési, az ügyfélonboardingos és a gyártási folyamatokra is.

Erre építve 2022 végén, de legkésőbb a jövő év elején megpróbálnak a meglévő multi ügyfelek számára nemzetközi szinten is érvényesíthető podcaststratégiát prezentálni,

amellyel kiléphetnek a nemzetközi piacra. Azt azonban elismerik, hogy külföldön kockázatot jelent a helyi piac és „néplélek” ismeretének a hiánya. Ezt a problémát helyi szakemberek bevonásával tervezik áthidalni. Ugyanakkor eddig nem vontak be külső tőkét, teljes mértékben a megtermelt profit visszaforgatásából építkeznek. Ennek dacára immár 17 szakemberrel dolgoznak együtt, és ez a szám fokozatosan növekedni fog – ígérik.

Kis podcast egyszeregy

Az elnevezés az iPod és a broadcast szó összevonásából származik. A tartalom készítője bejelentkezik egy olyan kiszolgáló szerverre, amely hivatkozásokat tartalmaz, és jelez a felhasználó által letöltött applikációnak, ha új tartalom készült. A szoftver automatikusan letölti azt a fogyasztó eszközére, aki így internetes lefedettség nélkül is meghallgathatja a tartalmat.

A technológia a 2010-es évek előtti, ám az utóbbi időben újra felkapottá vált, de a kutatások szerint nem a pandémia hozta el az ismételt felfutást. Ma a netes közönség harmada hallgat podcastokat, jellemzően mobiltelefonról, de a tablet és a laptop is komoly szerepet kap mint eszköz. Az adatok alapján a podcastok itthon nem számítanak valódi tömegmédiumnak, ettől függetlenül a marketingerejük legalább olyan nagy, mint a videóbloggereké vagy az influencereké. A cégek médiazaj nélkül szólhatnak közvetlenül a hallgatóikhoz.

Ma már a podcastok és a hagyományos rádiózás műfaji korlátai összemosódtak, ám, az előbbiek kvázi élő jellegük miatt jóval szabadabbak, oldottabbak és sokkal őszintébbek, mint a nagy rádióállomások egyes műsorai.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő április 21-i lapszámában.