Június 7-én – német és francia közbenjárásra – sikerült megállapodásra jutnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a nagyvállalatok vezetőségében tapasztalható nemi egyenlőtlenség kérdésében – számolt be az Euronews.
A megállapodás értelmében 2026 közepéig mind a 27 uniós tagállamban legalább 40 százalékra kell emelni a nem végrehajtó igazgatótanácsban a nők arányát – ha ez nem kivitelezhető, akkor a cég végrehajtási jogkörrel is felruházott igazgatóinak kell legalább 33 százalékban nőnek lenniük. Azok a cégek, ahol az előírást nem alkalmazzák, büntetésre számíthatnak, az igazgatói kinevezéseket pedig, amelyek nincsenek összhangban a meghatározott kvótákkal, semmissé tehetik.
Országonként nagyon vegyes a kép
A 2021-es uniós átlagot tekintve az igazgatótanácsokban a nők aránya 30,6 százalékos volt, ami nem rossz arány, országonkénti lebontásban azonban már nagyon más a kép.
Míg Franciaországban több mint 45 százalék volt a nők aránya a cégek döntéshozó testületeiben, addig Cipruson ugyanez az arány alig 8,5 százalék.
A francia kormány 2011-ben foglalta törvénybe, hogy a cégek vezetőségének legalább 40 százalékban nőkből kell állnia. Az intézkedés hatására ma Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol országos átlagban még túl is szárnyalják a 40 százalékos uniós célt: az Európai Nemi Egyenlőségi Központ adatai szerint ez az arány most 45 százalék. A sorban Olaszország, Hollandia, Svédország, Belgium és Németország következik: náluk átlagban 36 és 38,8 százalék közötti a nők aránya a felső vezetésben.
A sor végén Magyarország, Észtország és Ciprus áll, ahol még a 10 százalékot sem éri el ugyanez az arány.
Az Európai Nemi Egyenlőségi Központ szerint a kvóták bizonyítottan hatékonyabbak a nemi egyenlőség elősegítésében, mint az visszafogottabb megoldások vagy az, ha nem avatkoznak be a folyamatba.
Milyen változásokra lehet számítani?
A Nők a felső vezetésben irányelv a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozik. A kötelező női kvóta mellett célja az is, hogy a vállalatok átlátható felvételi és kiválasztási eljárásban keressék meg leendő alkalmazottaikat.
Abban az esetben, ha a két jelölt egyformán alkalmas az adott pozícióra, az elsőbbség az alulreprezentált nemet illeti.
A vállalatoknak évente kell majd beszámolniuk róla, miként változik a felső vezetésben a nemek aránya. Ha nem sikerül a kitűzött célokat megvalósítaniuk, be kell mutatniuk, hogyan kívánják azokat a következő években elérni. A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy a direktívát belefoglalják a nemzeti jogrendjükbe, a vállatoknak pedig 2026. június végéig kell teljesíteniük a kitűzött célt. Ellenkező esetben arányos büntetésre számíthatnak, amely lehet pénzbírság vagy akár az is, hogy a kifogásolt pozíciók újbóli meghirdetésére kötelezik őket.
A tagállamok kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek elérték a kitűzött célokat – egyrészt átláthatóság, másrészt a közvetett nyomásgyakorlás miatt.
