Az Erste Group Bank AG (Erste Csoport) 2,89 milliárd eurós működési eredményt ért el 2022 első kilenc hónapjában – derül ki a pénzügyi szolgáltató csoport tőzsdei gyorsjelentése kapcsán kiadott közleményből. Az év közi jelentésben a 2022. január–szeptemberi pénzügyi eredményeket a 2021. január–szeptemberi adatokkal, a mérleg tételeinél pedig a 2022. szeptember 30-i adatokat a 2021. december 31-iekkel vetették össze.
A nettó kamatbevétel és a díjbevétel bővülése ellensúlyozta a nettó kereskedési eredmény veszteségét
A nettó kamatbevétel 4385,2 millió euróra nőtt, leginkább az eurózónán kívüli – elsősorban cseh, magyar és román – kamatemeléseknek, valamint a hitelállomány összes piacon tapasztalt jelentős bővülésének köszönhetően. A nettó díj- és jutalékbevétel 1829,9 millió euróra nőtt. Szinte az összes díj- és jutalékbevétel kategóriában és az összes elsődleges piacon növekedést könyveltek el, leginkább a pénzforgalmi szolgáltatások és a vagyonkezelés területén. A nettó kereskedési eredmény -848,5 millió euróra csökkent; a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 743,3 millióra nőtt (133,5 millióról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 6270,7 millió euróra nőtt.
Erős működési eredmény, javuló költség/bevétel ráta
Az általános igazgatási költségek 7,7 százalékkal, 3381,3 millió euróra nőttek, miközben a személyi jellegű ráfordítások 4,6 százalékkal, 1967,2 millióra emelkedtek. A létszám gyakorlatilag nem változott 2021 végéhez képest, 1,1 százalékkal, 45 078 főre nőtt (teljes munkaidő-egyenérték alapon). Az egyéb igazgatási költségek markáns, 18,5 százalékos növekedése főként a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások jelentős mértékű emelkedésének tudható be – ez tartalmazza a várható 2022-es befizetések nagy részének elkönyvelését, csakúgy, mint a más költségkategóriákban megjelenő emeléseket, különösen az informatikai és irodai kiadásokét. Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 410,7 millió eurót tett ki. Összességében a működési eredmény jelentős mértékben, több mint 11 százalékkal, 2889,4 millió euróra nőtt, a költség/bevétel ráta pedig 53,9 százalékra javult.
Az NPL -ráta 2,0 százalék – rekordalacsony szint a tőzsdei kibocsátás óta
A nettó céltartalék-felszabadítása miatt pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (kockázati költség) –158,3 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában –11 bázispontot tett ki (szemben az előző évi –51,6 millióval és 4 bázisponttal). A hitelekre, a kötelezettségekre és a garanciákra Horvátország kivételével minden elsődleges piacon nettó céltartalékot kellett képezni. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások minden szegmensben, főként Csehországban és Horvátországban.
A nettó eredmény 1,65 milliárd euróra nőtt az első kilenc hónapban
Az egyéb működési eredmény –246,5 millió eurót tett ki (előző évi –243,3 millió). Az ebben a sorban szereplő teljes 2022. évi hozzájárulás – leginkább Ausztriában és Csehországban – 139,1 millió euróra nőtt (108,5 millióról). A bankadók – amelyeket jelenleg két elsődleges piacon kell fizetni – 133,2 millió euróra növekedtek (71,6 millióról). Magyarországon 108,4 millió eurót számítottak fel, amiből a teljes pénzügyi évre jutó rendszeres bankadó 16,1 millió euró (előző évi 14,9 millió), a 2022 első kilenc hónapjában felszámolt tranzakciós illeték 42,4 millió euró volt (előző évi 35,7 millió), valamint az előző év nettó bevétele alapján számított és a teljes 2022. évre vonatkozó extraprofitadó 49,9 millió euró. Ausztriában a bankadó 24,8 millió eurót tett ki (előző évi 20,9 millió).
A bevételt terhelő adók 434,5 millió eurót tettek ki (a tavalyi 433,6 millió után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 332,6 millió euróra csökkent (397,2 millióról), elsősorban a takarékpénztárak alacsonyabb hozzájárulása következtében, amit a pénzügyi eszközeik megnövekedett értékvesztése okozott. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 13,5 százalékkal, 1647 millió euróra nőtt az erőteljes működési eredmény következményeként.
Az Erste piacai rugalmasak maradnak
Míg az idén a gazdaság teljesítménye a korábban előre jelzettnél erősebbnek bizonyult, az Erste arra számít, hogy 2023-ban a növekedés lassul, és piacainak átlagos reál-GDP növekedési üteme 1,2 százalék lesz, szemben az eurózóna 0,3-es átlagával. A munkanélküliségi ráták ennek ellenére várhatóan alacsony szinten (mintegy 3 és 7 százalék között) maradnak. Az 2023-ban várhatóan lassul, de a becslések szerint egész évben magas marad, az Erste fő piacain az éves átlag 5,2 és 14,3 százalék között mozoghat.
Az Erste Csoport arra számít, hogy a nettó hitelállomány bővülése a 2022-es 10 százalék feletti szintről 5 százalék körülire lassul.
Ez a fejlemény a kedvező kelet-közép-európai kamatkörnyezettel és az EKB normalizált irányadó kamatlábaival együtt azt eredményezi, hogy a nettó kamatbevétel 2022-ben körülbelül 20, 2023-ban pedig mintegy 10 százalékkal nőhet. A kockázati költségek várhatóan alacsonyak maradnak, és nem haladják meg a 35 bázispontot 2023-ban (2022-es cél: 20 bázispont alatt). A nem teljesítő hitelek aránya (az NPL-ráta) a 2022-es 2 százalékról várhatóan emelkedni fog, de 2023-ban is 3 százalék alatt marad.
Az Erste 2022-re 14 százalék körüli, 2023-ra 13 és 15 százalék közötti Return On Tangible Equity elérését tervezi. A 2022-es pénzügyi évre vonatkozóan részvényenként 1,90 euró kifizetését tervezi a bankcsoport.
