Meglepő hatása van az atlétikai világbajnokságnak a gazdaságra
Egy nagyszabású sportesemény messze túlmutat a sportpályákon és az ott elért teljesítményeken. Komplex gazdasági láncreakciót indít el, és gondos tervezésre van szükség a lebonyolításához. A kezdeti befektetésből és a látogatói költésekből származó bevételek több lépcsőfokon keresztül növelik a gazdasági aktivitást. A sportokból származó multiplikátorhatás sokak által vitatott terület, de a 2025-ös tokiói atlétikai világbajnokság esete számos releváns adattal szolgál. Azonban hazai példával is szolgálhatnánk, mint például a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság vagy Európán belül maradva a 2024-es párizsi olimpia.
Mi az a multiplikátorhatás, és mi köze lehet a világbajnoksághoz?
Alapvetően a multiplikátorhatás egy olyan közgazdasági jelenség, amely arra fókuszál, hogy a kiadásokból és a befektetésekből bekövetkezett kezdeti változás miképpen okozhat nagyobb végső és többeket érintő változást a teljes nemzeti jövedelemben és a gazdasági aktivitásban. Lényegében egyfajta láncreakciót figyelhetünk meg ilyenkor, hiszen a kezdeti költekezés után az egyik szereplő kiadása a másik bevétele és így tovább. Ez a többszöri körforgás végső soron egy nagyobb hatást eredményez. Egy világbajnokság számos, valós adatot szolgáltat, így alaposabban is meg tudjuk vizsgálni a helyzetet.
Tokió 2025: a technológia és a fenntarthatóság már nemcsak egy lehetőség, hanem elvárás
A japánok kiemelt figyelmet szenteltek a fenntarthatóságnak az idei atlétikai világbajnokságon. Tokió célul tűzte ki a platinaszintű tanúsítvány megszerzését, és ezáltal megalkották a „Tokió-modellt”, amely új referenciát teremt a környezetvédelmi és társadalmi szempontból felelős sportesemények szervezésében.
A Honda mint szponzor elektromos autókat biztosított.
A cég mintegy 120 elektromos és hibrid járműből álló flottát bocsátott a szervezők rendelkezésére. Ezáltal nemcsak a környezetnek tettek jót, de fellendítették a zöldtechnológiai szektor vállalkozásait is. Ez a láthatóság és a modern zöldtechnológia élesben történő bemutatása felkeltette más vállalatok és fogyasztók érdeklődését is. Tehát ez a hatás nem azonnali, de várható. Az ilyen események remek alkalmat biztosítanak a tesztelésre, hiszen a technológiák kipróbálásához valós körülmények szükségesek – erről a Worldathletics oldalán olvashatunk.
A média értéke
A világbajnokság kifejezetten nagy médiafigyelmet kapott. A közösségimédia-felületeken közel 700 millió videómegtekintést jegyeztek fel. Ez a figyelem óriási márkaértéket teremtett a szponzorok számára, és ez további befektetésre ösztönzi a cégeket a sportmarketing területén. A globális hozzájárulások hatalmas összegeket öleltek fel, ami a térségben a médiaágazat és a rendezvényszervezés számára is bevételeket jelentett. A Plus500 pénzügyi elemző cég egyes jelentései szerint a sportszponzorációs piac hamarosan tovább fog bővülni, és ehhez a tokiói esemény is nagyban hozzájárult – a 2025-ös sportmarketingtrendekről az MCI oldala ír.
A turizmus hatása egyből észrevehető
A vb-re közel 200 országból érkezett 2200 sportoló, de rajtuk kívül elszállásoltak még edzőket, kísérőket és szurkolókat is a különböző szálláshelyek, vendégházak és Airbnb-k. Jócskán megnőtt a kihasználtságuk a turisztikai szálláshelyeknek. A japán vendéglátóhelyek, éttermek, bárok és élelmiszerboltok extra forgalmat bonyolítottak. Ebből kifolyólag kénytelenek voltak bővíteni a készleteiket, és több alapanyagot beszerezni a helyi beszállítóktól.
Budapest 2023: az infrastruktúra és a turizmus látható változást hozott
Hazai példánk talán látványosabban magyarázza a multiplikátorhatásokat, mivel itt a 2023-as világbajnokság története egyből egy Atlétikai Központ felépítésével kezdődött. Egyértelmű, hogy egy ilyen épületet nem rombolnak le az esemény után, tehát később kihasználhatják a helyiek az új adottságokat. Ez a beruházás az építőipart és a kapcsolódó szolgáltatásokat élénkítette. Igaz, hogy az építési költségeket kritika érte, az új létesítmény hosszú távon szolgálja a sportot és a vb után megnyitották a nagyközönség számára is az épület kapuit.
A GDP mérhető sportolókkal
A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint 2023. augusztus 19–27. között több mint 170 ezer látogató érkezett Budapestre, és az itt tartózkodásuk alatt közel 460 ezer vendégéjszakét generáltak a turizmusnak. Az esemény előtt is ennek tudták be a magas foglalási számokat. Augusztus elején már 340 ezer vendégéjszaka volt lefoglalva a világbajnokság idejére. Ezeknek a számoknak 85 százalékát a külföldi látogatók tették ki.
A szálláshelyek bevételei meghaladták a 14 milliárd forintot ebben az időszakban.
A világbajnokság az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint 130 milliárd forint bevételt hozott a gazdaságnak, ami jóval meghaladja a stadion építési költségeit, bár a költségvetés teljes megosztása ellentmondásos volt. Az MTÜ szerint a verseny felülmúlta a turisztikai várakozásokat, és nem felejthetjük el, hogy a médiafigyelem miatt jelentősen megnőtt Budapest turisztikai imázsának megítélése – erről a Turizmus.com oldala ír részletesebben.
A magyarok által szervezett világbajnokság is nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra, és a legmagasabb minősítést kapta a The Sustainability Report nevű nemzetközi szervezettől – erről a Worldathletics oldalán írnak.
A fiatalok sportválasztási kedvét is erősen befolyásolta a 2023-ban szervezett atlétikai világbajnokság. Már 2022-ben, tehát az előkészületek alatt is látható volt a megnövekedett érdeklődés az olyan sportok iránt, mint a futás és különböző ágai, a távolugrás vagy a gerelyhajítás, de ez csak néhány példa. Fontos az utánpótlás főleg az olyan sportágakban, amelyek kevésbé népszerűek, hiszen ők jelentik a sportág jövőjét, és a tehetségekből csak jó utánpótlás-neveléssel faraghatnak kiemelkedő sportolókat az edzők.
Szemben a japán példával itt az eltelt két év miatt olvashatunk konkrét számokról és megállapításokról. Azonban a teljes kép kirajzolásához még ennél is több időre lenne szükség. Míg Tokió a technológiai innovációt és a fenntarthatóságot helyezte előtérbe, addig Budapest a rozsdaövezeti beruházások révén és a turizmus élénkítésén keresztül fejtett ki jelentős hatást. Mindkét esetben a kezdeti befektetés láncreakciót indított el a helyi gazdaságban, élénkítve a foglalkoztatást, a kiskereskedelmet és a szolgáltatási szektort.
A multiplikátorhatás nem mentes a kritikától.
Sok esetben a gazdasági előnyök egy része kiszivároghat a helyi pénzfolyásból, ha a szponzorok vagy beszállítók külföldiek. Emellett az eseményre szánt kiadásokat a helyi lakosok másra költhették volna, így a nettó gazdasági növekedés kisebb lehet, mint a bruttó. A 2025-ös tokiói és a 2023-as budapesti világbajnokság esete azonban egyaránt megerősíti, hogy a sportesemények komoly gazdasági motorok lehetnek.
