A Castrók uralma már a múlté, mégis most éli legnagyobb válságát az egyik utolsó kommunista diktatúra

Tíz évvel ezelőtt, az Obama-kormánnyal kötött megállapodás megteremtette a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetőségét, a szigetország GDP-je hirtelen meg is ugrott 5 százalékkal 2015-ben. Ám a pozitív tendenciának hamar vége szakadt, részint azért, mert Washington több területen is visszatáncolt, a legnagyobb gondot mégis az a fajta határozatlanság okozta, ahogyan Havanna a castroizmus utáni időszakot kezelte (Fidel Castro 2016-ban meghalt, Raúl pedig 2021-ben lemondott utolsó hivatalos pozíciójáról is). Mindez Kuba gazdaságát egy a mai napig véget érni nem akaró zsugorodási spirálba sodorta, amit a saját válságkezelési receptjei csak felgyorsítottak – szögezi le az Origo. Némi reményt adhatna a helyzet kezelésére a szigetország kulcságazata, a turizmus, ám ez az iparág ebben az évszázadban még soha nem zárt olyan pocsék évet, mint tavaly.

Napjaink egyik kommunista őskövülete túlélte a Szovjetunió bukását, de ma súlyosabb válságot kell megoldania, mint akkoriban, mert rosszabb állapotból indul. 2024-ben folytatódott a recesszió, és a kubai kormány az idei évre sem táplál túlzottan sok optimizmust.

Mélyponton Kuba turizmusa

Amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2016-ban leszállt az Air Force One repülőgépéről a havannai repülőtéren, ő volt Kuba körülbelül négymillió látogatójának egyike abban az évben. Akkoriban rekordmagas volt a külföldi turisták száma, ami folyamatosan nőtt: két évvel később közel ötmilliós csúcsot ért el. Azóta azonban a kubai turizmus meredek visszaesést szenvedett el. A koronavírus-járvány és a Trump-adminisztráció által bevezetett szigorúbb utazási korlátozások kettős hatását alaposan megsínylette az ország számára kulcsfontosságú ágazat, a tavalyi ugyanis az iparág egyik leggyengébb éve volt ebben az évszázadban. 

Kevesebb turista kevesebb pénzt hoz az államkassza számára, pedig ezeknek a bevételeknek meglenne a helyük, az összeomlás felé sodródó energia-infrastruktúra fejlesztésétől kezdve az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek beszerzéséig. A hagyományos szövetségesek – köztük Venezuela – saját maguk is komoly gazdasági kihívásokkal néznek szembe, és míg korábban érkeztek kínai befektetések a Karib-tengeri államba, Pekinget ma már szélesebb geopolitikai kérdések foglalkoztatják. Mindezek következtében Kuba ma a hidegháború óta a legmélyebb gazdasági válságát éli.

A kubai GDP az idén várhatóan 108 milliárd dollár körül alakul, de a gazdasági növekedés várhatóan szerény mértékű lesz. A turisztikai szektor nettó árbevételét a legjobb esetben is 703 millió dollárra prognosztizálják, de az ágazat bruttó bevételei valószínűleg több mint 20 százalékkal csökkennek a látogatók számának és a szállodák kihasználtságának az első fél évben tapasztalt jelentős visszaesése miatt. 

„Elméletileg a turizmus továbbra is az ország gazdasági motorjának számít” – mondta Juan Carlos García Granda, a kubai turisztikai miniszter a BBC riporterének. Szerinte a kubai turizmus él és virul, a kubai kormánynak sikerült megállítania a tavalyi visszaesést, így az év második trimeszterében már javuló statisztikákra lehet számítani. „Olyan akadályokkal nézünk szembe, amilyenekkel versenytársaink egyike sem” – folytatja García Granda. A világ fő turistaküldő országa, az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború intenzitása és nyomása ugyanis az elmúlt időszakban lehetetlenné tette, hogy a kubai turizmus visszatérjen a világjárvány előtti szintre. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.