A jelenlegi világgazdasági változások bizonyítják a keleti nyitás stratégiájának helyességét, amelynek nyomán mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává
– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BorsodChem Zrt. új berentei telephelyének az átadóján. Arról is beszámolt, hogy a vállalat 160 milliárd forintos beruházássorozata nyomán új hőerőművet és három vegyi üzemet, 240 ezer tonna éves kapacitású nitrobenzol üzemet, 200 ezer tonna kapacitású anilin üzemet és 90 ezer tonna éves kapacitású tömény salétromsav üzemet hozott létre 1,4 milliárd forint magyar állami támogatással.
A Boon.hu cikke szerint a miniszter kiemelte, hogy az utóbbi években történelmi jelentőségű átalakuláson ment keresztül a világgazdaság, és ennek egyik legszembetünőbb eredménye a Kelet szerepének rendkívüli megnövekedése. Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke mostanra meghaladta az Európai Unióét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 8 százalék volt, mára azonban ez 18 százalékra nőtt. Arra is kitért, hogy ekkoriban globálisan a beruházások 81 százalékát nyugati, 19 százalékát pedig keleti tőkéből finanszírozták, mára azonban ez az arány is megfordult.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország a kontinensen a legjobb beruházási környezetet biztosítja a kínai vállalatok számára. „Bár Európában, főleg annak nyugati felében, zajlik egy képmutató vita arról, hogy hogyan kellene a kínai és az európai gazdaságot szétválasztani egymástól, azonban amikor ezekért a kínai beruházásokért versenyzünk, amelyek rendszerint high-tech megoldásokat, magas hozzáadott értéket és sok-sok munkahelyet hoznak Magyarországnak, akkor általában a nyugat-európai országok a vetélytársaink” – fogalmazott.
„Magyarország a keleti és nyugati vállalatok fontos európai találkozási pontjává vált, és ebből a tényből már nagyon sok haszna származott Magyarországnak. Mi megmutattuk, hogy igenis lehetséges civilizált együttműködés Kelet és Nyugat között, és igenis lehetséges úgy tekinteni a kelet-nyugati munkamegosztásra, mint egy lehetőségre, mint egy esélyre, és nem pedig úgy, mint kockázatra vagy fenyegetésre” – tette hozzá. Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar vegyipari teljesítménye tavaly 33 százalékkal bővült, s ezzel átlépte a tízezer milliárd forintos álomhatárt, ráadásul a szektor 56 százalékos exporthányaddal dolgozik.
