A csanádpalotai interkonnektoron keresztül érkező földgázmennyiség Magyarország évi szükségletének mintegy hatodát, míg a Giurgiu – Rusze, illetve Negru Voda – Kardam interkonnektorokon szállítandó román földgáz Bulgária szükségletének több mint felét fedezheti.
Az EB arról is megállapodott a román állami vállalattal, hogy az exportgázt a hazai piacra szánt energiahordozóval azonos áron kínálja. A kötelezettségvállalás 2026 végéig érvényes, megsértése esetén
az európai hatóságok az üzleti bevétel 10 százalékáig terjedő bírsággal sújthatják a Transgazt.
Az EB az uniós versenyszabályok megsértésének gyanújával 2017-ben kezdett vizsgálatot a román földgáz exportjának feltételezett akadályozása miatt a román gázipari vállalatnál.
A Digi 24 hírtelevízió értesülése szerint Brüsszel azt feltételezte, hogy Bukarest szándékosan hátráltatja azoknak az interkonnektoroknak a megépítését, amelyek az európai uniós szomszédokkal kötnék össze gázhálózatát.
Ezek helyett inkább a „második román államként” emlegetett szomszédos Moldovai Köztársaság felé épített gázexportra alkalmas vezetéket, azzal a nem titkolt céllal, hogy csökkentse Moldova Oroszországgal szembeni energetikai kiszolgáltatottságát.
A Transgaz 2018 nyarán kezdte meg a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését, tavaly nyáron pedig azt közölte, hogy a – fekete-tengeri földgáz Magyarországra szállítása szempontjából nélkülözhetetlen – gázvezeték
a tervezettnél egy évvel később, 2020 végére készül el.
Románia és Magyarország földgázszállító rendszerét még 2010-ben kötötték össze egy határkeresztező vezetékkel. A jelenleg létező berendezések azonban gyakorlatilag csak a Magyarországról Románia felé történő gázszállítást teszik lehetővé, és
Románia mindeddig nem teremtette meg a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit.
