Energia

Megkezdődött a globális verseny a hidrogénért

Az Európai Unió mintegy 470 milliárd eurót fektet be a hidrogén-infrastruktúra fejlesztésébe, az évtized végéig 40 gigawatt zöldhidrogénenergia-kapacitás kiépítését tervezi megújuló energiaforrásokból.

A kormányok, az energiaipari multinacionális cégek, az autóipari vállalatok és a lobbicsoportok egybehangzó véleménye szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a hidrogénből kinyert energia fokozott felhasználása. Ez az iparág a Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint 2050-re eléri a 700 milliárd dollárt globális szinten, nem csoda, ha a hidrogénért máris megindult a globális verseny.

Fotó: schiller.hu

A hidrogénből kétféleképpen lehetséges energiát kinyerni: elektrolízissel vagy fosszilis üzemanyagok felhasználásával. A zöldhidrogén előállítása elektrolízis segítségével történik, karbonmentesen, ha az ehhez felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. Alternatív megoldásként a hidrogén fosszilis üzemanyagokból is előállítható, ez a szürke- és a kékhidrogén. A szürke hidrogénenergia a metán vízgőzös reformálásával keletkezik, ez szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha a hidrogént fosszilis tüzelőanyagból állítják elő, de nem vezet üvegházhatású gáz kibocsátásához, akkor keletkezik a kékhidrogén.

A hidrogén felhasználása nem új keletű, 1927-re nyúlik vissza, ám az energiaforrás szerepe az elmúlt években előtérbe került, miután egyre nagyobb hangsúlyt kapott az éghajlatváltozás és az üvegházhatású gázok kiszorítása. A hidrogénenergiának azonban vannak hátrányai is, az előállítása költséges az üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül, nehéz megoldani a tárolását, és gyúlékony.

Azok a piaci szereplők, amelyek nem reagálnak elég gyorsan, lemaradnak, és később sokkal drágábban tudják kialakítani a technológiát – mondta David Hart, a svájci E4tech tanácsadó cég vezérigazgatója.

Ezért szembetűnő, hogy nemzetközi szinten a hidrogénstratégia mennyire előtérbe került az elmúlt időszakban. Az mintegy 470 milliárd eurót fektet be a hidrogén-infrastruktúra fejlesztésébe, az évtized végéig 40 gigawatt zöldhidrogénenergia-kapacitás kiépítését tervezi megújuló energiaforrásokból.

Kína, Japán és Dél-Korea a közelmúltban tett karbonsemlegességi ígéreteik megvalósításához a hidrogént tervezik felhasználni. Az országok napjainkban a globális hidrogéntermelésben betöltött vezető szerepért vívják a harcot, ezért támogatják a technológia országhatárokon belüli kiépítését – véli Gero Farruggio, a Rystad Energy kutatócég megújuló energiaforrásokért felelős vezetője. Farruggio információi szerint világszerte több mint 60 gigawattnyi energiát termelő zöldhidro­gén­projektet terveznek és mutatnak be az idén.

hidrogén-meghajtású autó környezetvédelem hidrogén
Kapcsolódó cikkek