BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több áram és kevesebb hulladék jön Paksról

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Teljes üzemidőre vetítve egy atomerőmű karbonlábnyoma akkora, mint egy tengeri szélerőműé, számos mutatója pedig legalább olyan jó, vagy jobb, mint a megújuló energiát hasznosítóké.

Stabilan, nagy mennyiségben, olcsón, jól tervezhetően és minimális károsanyag-kibocsátással termel télen is a Paksi Atomerőmű 

– jelentette ki Kovács Antal, a létesítmény kommunikációs igazgatója, akit a hideg hónapok miatti kihívások, a magas európai áramárak és az ezzel kapcsolatos ellátási kockázatok miatt kérdezett a VG. Kovács Antal ismertette, hogy az atomerőmű rendre több mint 99 százalékban teljesíti a tervét, ami az előre nem tervezett események miatt nem 100 százalékos. Év közben előfordul egy-egy, a rendszerirányító Mavir Zrt. által elrendelt leterhelés, ami biztonsággal tehető meg. Az évi egy-két váratlan műszaki problémát pedig rövid idő alatt elhárítják. (Épp most zárul egy ilyen hiba felszámolása.)

Fontos, hogy a tél semmilyen módon nem nehezíti az erőmű működését, sőt a hűvösebb Duna még javítja is a kondenzátorok hatásfokát. 

Túljutott a folyó az általában októberre eső alacsony vízálláson, a vízszintje már emelkedik. Megfelelő mennyiségű üzemanyag áll rendelkezésre a blokkok biztonságos működtetéséhez, ugyanis a társaságnak két évre elegendő készlete van. A hatalmas energiasűrűségű fűtőelemek mindössze fél tanteremnyi helyet foglalnak el. Ezek Magyarországra eredendően vasúton érkeznek, de ha a vasúti szállítás esetleg akadályba ütközne, a cég engedélyt kapott a légi szállításra is. 

A Paksi Atomerőmű termelését a rendszeres karbantartások hosszai is befolyásolják. 

A legközelebbi ilyen karbantartásra tervezetten és a Mavirral előre egyeztetve, februárban kerül sor, de mint azt Kovács Antal hangsúlyozta, szükség esetén ezt a munkát kockázatmentesen a társaság néhány héttel el is halaszthatja. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon/VG

A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet a 2016-ban bevezetett C15 projekt jelentőségére, amely mára bizonyította létjogosultságát. 2015 végéig az üzemelés tizenkét hónapos ciklusokban történt, azaz nagyjából tizenegy hónapnyi üzem után szerelték szét a reaktort és a berendezések egy részét. A C15 bevezetését követően a karbantartási ciklusok tizenöt hónapossá váltak. Az a hosszabb üzemanyagciklus hozadéka, hogy az erőmű ugyanazon a bázison a nagyobb dúsítású üzemanyaggal évente annyival több villamos energiát tud előállítani, amennyi 300-400 ezer háztartás ellátáshoz elég. 

A leállások számának ritkulásával arányosan csökkennek a karbantartás költségei is, valamint nagyjából 3 százalékkal lett kisebb a kiégett fűtőelemek mennyisége, ez pedig mérsékli az atomerőmű egyébként is rendkívül alacsony környezeti terhelését. 

Már a csehországi és a szlovákiai atomerőmű-üzemeltetők is vizsgálják a magyarországi know-how alkalmazásának lehetőségét.

Az atomerőműben a nagyobb dúsítású fűtőanyag bevezetése után további, bár kisebb léptékű hatékonyságnövelés van tervben: a létesítmény átáll majd a karcsúsított, úgynevezett slim kazetták használatára. Ez a folyamat várhatóan három évig tart majd, mert még el kell használni a raktáron lévő fűtőelemet.

A nagy radioaktivitású anyagok tárolásának megoldatlanságát is fel szokták vetni az atomerőművek ellenzői. 

Ennek kapcsán éppen most vagyunk túl a fordulóponton, ugyanis Finnországban lezárul a nagy mélységben történő tárolásra indított, Onkalo projekt

– reagált a felvetésre az atomerőmű igazgatója. (A finnországi tárolót 2023-tól kívánják használni.) Magyarországon is zajlanak a tárolást érintő fejlesztések, ezek egyikének eredményeként például a korábbinál sokkal kisebb helyen férnének el a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok. Folyékony, nagy radioaktivitású hulladékból évente mindössze százötven liter, azaz másfél hordónyi keletkezik.

Az uniós illetékesek egyébként folyamatosan vizsgálják a nukleáris anyagok kezelésével, tárolásával kapcsolatos magyarországi gyakorlatot is. Nemrég pedig az Európai Unió egyik kutatóintézete, a Közös Kutató Központ (JRC-Joint Research Centre) összehasonlította a különböző energiatermelő berendezéseket számos szempont szerint. Megállapították, hogy egy atomerőmű karbonlábnyoma a teljes életciklusára vetítve – tehát a bányászattól az elbontásáig – nagyjából akkora, mint egy tengeri szélerőműé, hogy szinte minden mutatójában legalább egyenértékű a megújulókkal, és számos megközelítésben, például rendelkezésre állása alapján sokkal jobb azoknál. 

Az pedig az atomerőművek ismert előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsátásuk, miközben a WHO szerint Európában évente négyszázezer, míg a világon nyolcmillió ember korai halálát okozza a szennyezett levegő. 

Nem véletlen – mondta Kovács Antal –, hogy az Európai Unió is foglalkozik a kérdéssel, az atomerőművek ismét erősítik pozíciójukat. Mára beigazolódni látszik, hogy elengedhetetlen szükség van a nukleáris energiára, melyet a jelenleg kialakuló nyugat-európai energiaválság és a tél is igazolni fog. 

Az atomerőművek fontos tulajdonsága a villamosenergia-fogyasztók számára, hogy a magas beruházási költség ellenére rendkívül alacsony áron termelik a villamos energiát, lehetővé téve ezzel többek között a magas megújuló árak kompenzációját – összegezte Kovács Antal.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.