Bár a szerb elnök októberben nyilvánosan is felvetette, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállnának Paks II. építésébe, a magyar kormány továbbra is az eredeti elképzeléseknek és az oroszokkal kötött szerződésnek megfelelően tervezi végrehajtani a beruházást.
A szerb elnök október közepén nyilvánosan elmondta, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállnának Paks II. építési költségeibe, hogy a létrejövő kapacitás nyomán majd áramhoz jussanak, ugyanis nekik nincs pénzük saját atomerőművet építeni. Süli Jánost, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztert írásban kérdezték, a válasz ma került fel a parlament.hu-ra.
A parlament oldalára feltöltött írásbeli válaszban az olvasható, hogy Magyarország a Paks II. projektet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait maradéktalanul betartva, kétoldalú kormányközi megállapodás keretében, az eredeti terveknek megfelelően valósítja meg.
Az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá Paks II. terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot a transzparens módon a piacon kell értékesíteni. Ennek megfelelően
hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd
– írta Süli János.
Süli egyébként utal rá, hogy Magyarország a franciák vezetésével több más országgal azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság megadja majd a nukleáris energia számára is a zöld címkét, azaz a fenntartható energiatermelési módok közé bevegye, mert így a finanszírozási csatornák is kitágulnak. Éppen a héten érkeztek olyan sajtóértesülések, hogy pont erre, a zöld címke megadására készül a Bizottság, igaz vele együtt a gázt (gázerőműveket) is bevennék a fenntartható energiatermelési módok közé átmenetileg, feltételekkel.
Ezzel együtt mégis elképzelhető, hogy mindössze 10-15 éves távra is beszállnának a szerbek Paks I.-be, mert éppen pénteken nyilatkozott úgy a szerb miniszterelnök-helyettes, Zorana Mihajlovic, a Reutersnek, hogy a következő 20 évben összesen legalább 17 milliárd eurót költenének megújuló energiás kapacitások kiépítésére, víz-, nap- és szélerőművek kiépítésére, hogy a szén- és lignittüzelésű erőművi termelést teljesen kiszorítsák és 2040 körülre az áramtermelés legalább fele megújuló energiából jöjjön a gázos erőművek mellett. Így tehát ezeknek a szerb megújuló energiás kapacitásoknak a megépüléséig bizonyára jól jönne nekik a stabil áramtermelési forrás, a paksi áram egy része is.
