„A magyar érdekek szempontjából fontos, alapvetően energetikai és gazdasági kérdések lesznek napirenden kedden Moszkvában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárca közleménye szerint. Tárgyalnak majd a magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás esetleges kibővítéséről, téma lesz a paksi bővítés, minthogy öt-hat rendkívül fontos engedélykérelem már az Országos Atomenergia Hivatal előtt van, és pozitív elbírálás esetén a beruházást tavasszal át lehet léptetni a létesítési fázisba. Szó lesz még élelmiszeripari és űripari kérdésekről, valamint a légiközlekedési és vasúti szállítási együttműködésről.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor magyar idő szerint délben kezdődő tárgyalásával párhuzamosan Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyal. Szijjártó Péter közleményében nem szerepel, de a várakozások szerint terítékre kerülhet a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina magyarországi gyártása is, és talán lehet is előrelépés, miután a beruházásról már tavaly októberben létrejött a politikai szintű elvi megállapodás.
A fő kérdés azonban az, kap-e Magyarország a hosszú távra már megállapodott évi 4,5 milliárd köbméteren felüli mennyiséget, ha pedig kap, milyen feltételekkel.
A most felülírandó szerződést szeptemberben a hivatalos magyar közlés szerint olyan kedvező áron kötötték, amellyel „hosszú távon megőrizhetők a rezsicsökkentés vívmányai”.
Vlagyimir Putyin viszont vélhetőleg az orosz atomipar vívmányainak magyarországi pozícióit, vagyis a két új paksi atomblokk létesítési engedélyét fogja forszírozni. Bár az érintett engedélykérelmet az atomhivatal elbírálta a tavaly szeptember végi határidőre, a zöld jelzés megadása helyett további adatokat kért be. Mindazonáltal a VG üzleti körökből úgy értesült, hogy e téren ma inkább egy státuszjelentés átadása várható, fordulat nem. Tavaly decemberben ugyanis az ügyben már részletes tájékoztatást kapott Budapesten a Roszatom első embere, Alekszej Lihacsov a magyar miniszterelnöktől, előtt pedig Moszkvában Szijjártó Pétertől, aki korábban májusra, most pedig – a fentiek szerint – a tavaszra tette a paksi kivitelezés remélt indítását.
A miniszter mostani közleményében jelzett vasúti szállítási együttműködés több területet érinthet. Az egyik a V0 beruházás, miután az orosz szakminiszter január 25-én felvetette magyar kollégájának, Palkovics Lászlónak, hogy Oroszország szaktudással és finanszírozással is beszállna a Magyarországot Záhonytól Győr-Sopron térségéig átszelő kötöttpályás összeköttetés létesítésébe. További vasúti téma lehet az orosz résztulajdonban lévő, most elsősorban egyiptomi megrendelésre dolgozó Dunakeszi Járműjavító további működése, valamint az, hogy a CER Cargo Holding, a Rail Cargo Hungaria és az RZDL Europe olyan vegyesvállalatot alapít, amely várakozásaik szerint kulcsszerepet játszik a jövő vasúti teherszállításának alakításában az új selyemúton.
Még kibontandó tervről szól az a néhány napja bejelentett szándéknyilatkozat is, amely első lépésben egy magyarországi járműipari kutató-fejlesztő központ létesítését rögzíti, de a végcél évi több tízezer, Kamaz technológiájú elektromos nehézgépjármű magyarországi gyártása.
A VG korábban beszámolt arról, hogy a Roszatom több magyarországi vegyes vállalat létrehozásán dolgozik. Ha ezek nem is, de az a Roszatom közreműködésével tervezett, magyar tulajdonú nukleáris tudományos-technikai központ kedden szóba kerülhet. A központ tudományos alap- és alkalmazott kutatásokkal, szakemberképzéssel és orvosi technológiák fejlesztésével is foglalkozna, továbbá orvosi izotópokat állítana elő.
Határozott magyar szándék emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, borok és szaktudás oroszországi kivitelének növelése, de összességében is a magyar-orosz agrár-együttműködés erősítése is – ez utóbbit szintén említette Szijjártó Péter. E tárgyban tavaly üzleti fórumot, az év korábbi részben pedig Moszkvában egy borászati bemutatót szerveztek.
A keddi megbeszélés idején éppen nemzetközi szankciók formálódnak Oroszország ellen. Mint Szijjártó Péter két hete az orosz hátterű Arnest Group magyarországi beruházási terve kapcsán rámutatott,
az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére és a kétoldalú pragmatikus együttműködést érő bírálatok kereszttüzében kellett megállapodni. (...) A nyugat-európai országok is (...) hatalmas üzleteket hoznak össze Oroszországban vagy Oroszországgal.
Mostani közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kiélezett európai helyzet miatt a keddi lesz Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin eddigi legfontosabb egyeztetése. Felidézte, hogy a történelmi tapasztalatok szerint amikor Kelet és Nyugat konfliktusba kerül, azon Közép-Európa mindig rajta veszt. Ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és stratégiai érdeke a helyzet diplomáciai rendezése. A külügyminiszter jelezte, hogy Orbán Viktor már egyeztetett az soros elnökségét betöltő Emmanuel Macron francia államfővel, illetve még este telefonon beszél Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
A magyar-orosz külkereskedelme forgalom tavaly 51 százalékkal nőtt, ezen belül a magyar kivitel 15 százalékkal kétmilliárd dollár fölé emelkedett.
