Az országainak föld alatti tárolóiban lévő gáz hatheti felhasználásra lehet elég az Oroszországból érkező leállása esetén – idézi a TASZSZ orosz hírügynökség a Wood Mackenzie-t. A brit tanácsadó cég szerint ez a szélsőséges helyzet akkor állhat elő, ha a Nyugat úgy dönt, hogy blokkolja az oroszországi gázszállítást.
Ez esetben, ha ráadásul el is húzódik a „fennakadás”, a megcsappant gázkészletet a nyáron már nem lehetne újraépíteni – vetítik előre a Wood Mackenzie szakértői. Rámutattak, hogy Európa ekkor olyan katasztrofális helyzetbe kerülne, amelyben nulla közeli gázkészlettel indítaná a következő telet. Ugyanakkor bármilyen geopolitikai forgatókönyv esetén is megeshet, hogy az Európai Unió gáztartalékai rekordalacsonyak lesznek az idei tél kezdetén.
Ebből a Wood MacKenzie elemzői arra jutottak, hogy az európai kormányok nem fogadhatják el lehetőségként az orosz import blokkolását, még Ukrajna teljes körű inváziója esetén sem.
Lehetetlen lenne alternatív mennyiséget találni az éves kereslet 28 százalékának kielégítésére
– hangsúlyozták, és még rá is erősítettek azzal, hogy „a forgatókönyv rávilágít arra, hogy Európa mennyire függ az orosz gáztól, és milyen kritikus szerepe van a diplomáciának és a kereskedelmi érzékenységnek az ellátás folyamatos biztosításában”. A Wood Mackenzie úgy számol, hogy a következő hónapokban a januári mélyponthoz képest 20 százalékkal több orosz gáz érkezik Európába, összhangban egyébként a 2021 végén lefoglalt kapacitással.
Európának tehát nemcsak az idei tél átvészelésére van szüksége további gázmennyiségekre, hanem ahhoz is, hogy készen álljon a következő télre.
Orosz gáz nélkül Európának az energiarendszeren belül minden kart meg kell húznia, hogy égve maradjon a lámpa: csökkentenie kell a földgáz égetését, be kell indítania vagy nagyobb teljesítményre kell kapcsolnia a „lepusztult atom- és szénerőműveket”, maximálnia a belföldi gáztermelést (e téren főleg Norvégiának és Hollandiának vannak tartalékai), növelnie a vezetékes importot Algériából és Azerbajdzsánból, végül rábeszélnie az ázsiai vásárlókat, hogy ne vásárolják el az LNG-t az európaiak elől, inkább váltsanak a szénre.
Ám a Wood Mackenzie arra is rámutat, hogy egy ilyen helyzetben Oroszországnak is sok vesztenivalója van: nem utolsósorban a megbízható gázszállító hírnevétől búcsúzhat el, ahogyan esetleg az Északi Áramlat 2. használatától is. Ha pedig Európa úgy dönt, hogy lemond az orosz gázról, az jel lesz az amerikai, katari és más LNG-exportőröknek.
A jelen geopolitikai helyzet kapcsán a TASZSZ felidézi, hogy a közelmúltban Ukrajnában és a nyugati államokban gyakran hallani, hogy Oroszország esetleg megszállja Ukrajnát. Az ilyen kijelentéseket Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a feszültség üres és alaptalan eszkalálásának nevezte, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem jelent veszélyt senkire. Mindazonáltal több nyugati médium szerint Ukrajna esetleges orosz inváziója esetén az EU kész olyan szankciókat hozni Moszkva ellen, amelyeknek része lehet az Északi Áramlat 2. gázvezeték használatáról való lemondás is. Válaszlépésként viszont Oroszország csökkentheti az Európába irányuló gázszállítását, ami energiaválsággal fenyeget Európában.
A Gazprom januárban 41,3 százalékkal (8 milliárd köbméterrel) 11,4 milliárd köbméterre csökkentette a nem FÁK-országokba történő gázkivitelét. Eközben az LNG-terminálokról rekordmennyiségű, 11,45 milliárd köbméter gáz jutott az európai gázhálózatba.
Remekelt az Északi Áramlat
Rekord mennyiségű, 59,2 milliárd köbméter földgázt továbbítottak tavaly az Északi Áramlat gázvezetéken, épp annyit, mint egy évvel korábban a létesítményt üzemeltető Nord Stream AG közlése szerint.
A gázvezeték üzembe helyezése óta már több mint 441 milliárd köbméter orosz gáz érkezett ezen a vezetéken Európába.
A társaság hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlaton keresztül a szállítás megbízhatóan, hatékonyan, és modern ipari szabványok szigorú betartásával történik. Kiemelte azt is, hogy következetesen teljesít minden gázszállítási igényt.
Az Északi Áramlat, az Oroszországból Európába tartó, alaphelyzetben évi 55 milliárd köbméter kapacitású exportvezeték,
amely a Balti-tengeren keresztül vezet az orosz tengerparton fekvő Viborg melletti Portovaja-öböltől a németországi Lubminig. A vezetéket üzemeltető Nord Stream AG-ban az oroszországi Gazpromnak 51 százaléka van egy leányvállalatán keresztül, a németországi Wintershall Deának és az E.ON-nak 15,5-15,5 százaléka, végül a hollandiai NV Nederlandse Gasunie-nek és a franciaországi Engie-nek 9-9 százaléka.
