Lerakták a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) kardoskúti telephelyén az Akvamarin hidrogénprojekt alapkövét. A beruházás a hidrogén előállítását, tárolását és szállítását célozza a karbonmentes gazdasághoz való közeledés meghatározó lépéseként. Az eseményen Kriston Ákos, a társaság elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a helyszínként kijelölt telephelyen az elmúlt években 5 milliárd forint értékű fejlesztést történt. Az Akvamarin teljes költsége több mint 3 milliárd forint, ebből kétmilliárdhoz pályázaton jutott az MFGT.
A pályázat feltételei szigorú időkorlátokat szabtak: ennek megfelelően a munka 2021. február 21-én elindult, megkezdődtek a 2 megawattos elektrolizáló-rendszer és más eszközök közbeszerzései. A tervek szerint májusban startol a tényleges kivitelezés. A feladatokra 24 hónap áll rendelkezésre, a próbaüzem tehát 2022 végén indulhat.
Kriston Ákos közölte, hogy az MFGT már tavaly és tavalyelőtt is karbonsemleges volt, és a Kardoskúton előállítandó, földgázzal elkevert hidrogénnel is elsősorban a társaság energiaigényét fogják kielégíteni.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója az eseményen bejelentette, hogy az Akvamarinhoz kapcsolódóan az FGSZ elindít egy többéves projektet, amelynek során megvizsgálják, milyen feltételekkel keverhető a hidrogén akár 10 százalékos arányban is a földgázhoz a szállítóvezetékben. A munka első fázisában a betáplált hidrogén koncentrációját fogják mérni.
Az MVM-csoport 2030-ra a hidrogén karbonmentes előállításában megkerülhetetlen szereplővé kíván válni
– erről Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója beszélt. Ezen az úton mérföldkőnek számít az Akvamarin projekt megvalósítása.
Magyarország hidrogénstratégiájának két fő eleme az energia hidrogén formában való tárolása, a másik ezen energia felhasználása
– ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A tárolásban Magyarország lehetőségeit kiemelkedőnek nevezte, a felhasználás kapcsán pedig az acélipar szerinte két év alatt megvalósítható zöldítésében és a közlekedés elektrifikálásában rejlő lehetőségeket emelte ki.
Utalt a KPMG tanulmányára, amely szerint a zöldországok listáján Magyarország a 13. legjobb helyen áll, és jellemzően sokkal kedvezőbb adottságú országok előzik meg. A zöldgazdaságot érintő jogszabályi környezet szempontjából viszont az élmezőnyben vagyunk, például Magyarország elsőként foglalta törvénybe a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérését. A miniszter várakozásai szerint 2030-ra már 90 százalékban zöldkapacitások állítják elő a hazai villamos energiát. Jelenleg 3 megawattnyi beépített naperőművi kapacitás működik az országban, ez a következő két évben megduplázódik, 2030-ra pedig nem a megcélzott 6 megawattot érjük el, hanem a kétszeresénél is többet.
Ez persze rendszerszabályozási oldalról feladatokat is ad. Készülni kell továbbá az ország növekvő energiaigényének kielégítésére, de ehhez meg kell oldani az energiatárolás kérdését. Az nem tartható ugyanis, hogy az éjszaka termelt paksi áramot olcsón eladjuk, majd nappal drágán visszavásároljuk.
