Ma várhatóan olyan javaslatot tesz közzé az Európai Bizottság, amelynek megvalósításával – szándéka szerint – felszámolható az oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függés. Az elképzelést a március 24–25-i uniós csúcson vitatnák meg.
A terv egyik lényeges eleme, hogy a tagországoknak minden év november 1-jéig legalább 90 százalékig fel kell tölteniük a föld alatti gáztárolóikat arra az esetre, ha elakadna a vezetékes gázellátás. Már az idén. Az uniós javaslat háttere, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletei, valamint az azt követő szankciók miatt megnőtt az orosz gázszállítás leállításának valószínűsége.
Azoknak az országoknak, amelyeknek nincsenek saját tárolóik – írja az Euractive –, gondoskodniuk kell arról, hogy a belföldi piaci szereplők szerződjenek a tárolóval rendelkező tagállamok tárolóüzemeltetőivel, továbbá e szereplőknek hozzáférést kell adniuk az ország éves gázfogyasztása 15 százalékának megfelelő határkeresztező kapacitáshoz.
Az Európai Bizottság egy olyan tanúsítási rendszer bevezetését is javasolja a nemzeti szabályozó hatóságoknak, amelyekkel megakadályozható, hogy a külföldi üzemeltetők manipuláljanak a gáztárolással. A hatóságok ugyanis megtagadnák a tároló tanúsítását, ha bebizonyosodik, hogy annak üzemeltetője fölött bármely jogot gyakorló természetes vagy jogi személy veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát. E gondolat mögött az áll, hogy a Gazprom orosz állami monopólium németországi, hollandiai és más uniós gáztárolókat üzemeltet, illetve hogy már felmerültek versenyellenes magatartás vádjai.
Minden országot máshogyan érintene
Ugyanakkor számítani kell a kötelező uniós tartalékolással szembeni aggályokra is. Az egységesen legalább 90 százalékos szint ellen szólhat például, hogy a tagországok eltérően függnek az orosz importtól, így eltérően szorulnak a tartalékolásra is. További ok, hogy különböző módon férnek hozzá az alternatív gázforrásokhoz, emiatt egymástól nagyon eltérő árat kellhet fizethetniük e gázért. Az sem mindegy, hogy adott ország gázfogyasztásához képest mekkorának számítanak a tárolókapacitásai. Magyarország esetében – amely gáztároló nagyhatalomnak számít – e kapacitások kifejezetten hatalmasak, bár hazánk élen jár az orosz gáztól való függés szempontjából is.
Kényes helyzetben indulna az extra betárolás
Összességében persze a mindenütt minél nagyobb készletek felépítése mellett szól az országok egymás közötti segítségnyújtása, ahogyan Magyarország is szállított gázt Szerbiába a 2009-es gázválság idején. Azonban rendkívül kényes helyzetben indulna a kötelező tartalékolás: Európa a mostani fűtési idényt a szokásosnál jóval kisebb készletekkel indította, tárolói a tél végéhez közeledve már kiürülőben vannak, a gáz ára viszont az egekben.
Mindezek alapján néhány hónap alatt annyi gázt és olyan drágán kellene betárolnia, mint talán még soha. A mostani magas gázárat ráadásul még feljebb nyomná, hogy a kötelező vásárlás stabilan és erősen keresleti piacot teremtene.
„Nem kizárt, hogy emiatt a kisebb kereskedők csődbe mennének, márpedig ha a piac rosszul jár, akkor a fogyasztó is” – hívta fel a VG figyelmét Balogh József energiapiaci szakértő. Arra is rámutatott, hogy a jelenlegi árszinten nincs meg a téli és a nyári gáz ára közötti különbözet, vagyis a nyári gáz nem olcsó, mert nincs belőle elég. Nagy hiba lenne letárolni. A szakértő abban is egyetértett lapunkkal, hogy a hatalmas tartalék miatt a kitárolási időszakban – ha nincs importzavar – leesik a gáz ára, amin majd buknak, akik betároltak.
A következő évektől kiegyensúlyozottabbá válhat a piac, az újabb fűtési idényeket az országok az első nagy bespájzolásból megmaradó, magas készletszinttel zárják, ha nem lesz importzavar.
A tárolócégek a nagy kapacitáskihasználás miatt alaphelyzetben jól járnának a kötelező tárolással, de szabott tarifákkal dolgoznak. Igaz, ez utóbbin a szabályozás változtathat, az így keletkező extraprofitjukat pedig elvonhatja az állam.
Kereskedelmi szempontból védhetetlen
A gáztároló használata opció, nem lehet belőle kötelezettséget csinálni – mutatott rá Balogh József. Egy kereskedő vagy betárol, és azzal látja el a portfólióját, vagy a spotpiacon vásárol, illetve importál. E lehetőség kierőszakolása kereskedelmi szempontból védhetetlen. A kötelező, magas szintű tartalékolás bevezetése esetén Balogh József szerint rengeteg gázkereskedő adhatja vissza az engedélyét, a többségüknek ugyanis már nincs pénze, miután eurómilliókat fizettek be az úgynevezett margin call miatt a tőzsdéknek. És nemcsak az a baj, hogy a mostani árszinten nem éri meg betárolni, hanem még össze is eshetnek az árak, ha Oroszország újra elkezd extra mennyiséget szállítani a hosszú távú szerződései felett.
Még csiszolni kell
A fentiek alapján nem meglepő, hogy az uniós tervet Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese is egyelőre jelentős finomhangolásra váró ötletkezdeményeknek nevezte a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A gáztárolók feltöltéséről úgy vélekedett, hogy a javaslatot még csiszolni kell, hiszen nem egyenlők a feltételek.
Ezért a mi esetünkben például más országoknak kellene beszállniuk a tárolási költségekbe, ám az is megoldás lehet, ha más módon, például a lakosság fogyasztását alapul véve határozzák meg a betárolandó mennyiséget
– jelentette ki.
