A karbonmentes áramból termelt hidrogénnek fontos szerep jut Magyarország 2050-re elérendő klímasemlegességében – mutat rá a most induló projektjéről hírt adó közleményében az FGSZ Földgázszállító Zrt.

A társaság tavasztól azt vizsgálja majd a Miskolci Egyetemmel, hogy milyen energiatárolási lehetőségeket kínál a hidrogén földgázba keverése, és hogyan csökkenti a földgázfelhasználás üvegházhatású gázok kibocsátását.

„A Miskolci Egyetem kiemelkedő gázipari tudására alapozva a projekt keretében rendkívül értékes gyakorlati tudásanyagot halmozunk fel a hidrogén kapcsán a következő években az egyetemmel. Ennek eredményeként vállalatunk megalapozhatja képességét jövőbeni feladatai ellátására, az egyetem pedig a hidrogéngazdaság legfontosabb kutatóműhelyévé válhat” – fogalmazott a megállapodás aláírása után a közlemény szerint Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Amennyiben a hidrogéntermelés gazdaságilag kifizetődővé válik, a Flumen projekt keretében vizsgált tízszázalékos bekeverési arány elérése számításaink szerint évente mintegy 607 ezer tonnával csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását, ha a bekevert hidrogén karbonmentes forrásból származik” – fejtette ki.

Fotó: VEGH CSABA

A projekt két fázisából az első fázis jelentős támogatást kap az Információs és Technológiai Minisztérium jóvoltából, de annak nagyságát nem írja a közlemény.

A pénz a bekevert hidrogén mérését, elszámolhatóságát és nyomon követhetőségét teszi lehetővé, amelyet kiegészít a helyi infrastruktúra építése és a speciális mérőeszközök beszerzése.

A Miskolci Egyetem egyébként részt vesz a zöldhidrogén előállítását és föld alatti tárolását célzó Akvamarin projektben is, így a most induló munkára az Akvamarin következő lépcsőjeként tekintenek. Később sor kerülhet az elosztói rendszerek hidrogénképességének vizsgálatára is.