A Mol benyújtotta kötelező érvényű ajánlatát a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások hosszú távú koncessziós pályázatra. A nyertes vállalat feladata lesz többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése – áll a társaság közleményében.
Egybeesik a stratégiával
A lépés – mint írják – összhangban áll a vállalat stratégiájával, amelynek egyik fő célja, hogy a csoport a körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon a régióban, tevékenysége pedig karbonsemleges legyen 2050-re. A csoport ennek érdekében 2030-ra minden második dollárt fenntartható projektekre költ. A következő öt évben mintegy egymilliárd dollár értékben fektet be olyan, a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe, mint például a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós működtetése.
A hulladékgazdálkodási koncesszió 2023. július 1-től érvényes, 35 évre szól, és évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő. „Sokéves tapasztalatunk van az újrahasznosításban: elég csak a 100-120 ezer tonna saját hulladék kezelésére, a használt gumiabroncsokból készülő gumibitumenre vagy a használt sütőolaj és a műanyag újrahasznosításra gondolni. Ezt a tudást szeretnénk most kiterjeszteni a koncesszión belüli teljes hulladékgazdálkodásra” – idézi a közlemény Világi Oszkárt, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettesét.
A koncessziót a Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki, a pályázókat kötelező érvényű ajánlattételre hívta fel. A koncessziós szerződés értelmében a nyertes pályázó felel a teljes települési szilárdhulladék-gazdálkodási szolgáltatások megszervezéséért és biztosításáért Magyarországon.
A Mol a kötelező érvényű ajánlata értelmében:
– az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal;
– az első öt évben egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít;
– felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.
Van mire alapozni
A Mol jelenleg is az egyik legnagyobb és legösszetettebb hulladékkezelési rendszert működteti a hazai ipari vállalkozások közül. Néhány konkrét példa. Évi 100–120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, az elmúlt években pedig belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is. Évi mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra, és tartós útalapanyagot készít a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemében. Szintén Zalaegerszegen az elmúlt 10 évben 240 ezer tonna építőipari bitumen-alapanyag készült a Mol fáradtolaj-begyűjtésének és -újrahasznosításának köszönhetően. A társaság 350 töltőállomásán lehet leadni használt sütőolajat: a vállalat az elmúlt 10 évben – a magyar lakosság közreműködésének köszönhetően – mintegy 3 millió liter használt sütőolajtól mentette meg Magyarország csatornahálózatát, hiszen az nem a lefolyóba került, hanem bioüzemanyag-alapanyag lett belőle.
Érdekeltségek, partnerségek
A Mol 25 százalékos tulajdonában lévő komáromi Rossi Biofuel üzemek évi 150 ezer tonna kapacitással növényi és állati eredetű zsiradékot, köztük sütőolajat dolgoznak fel és alakítanak át bioüzemanyag-alapanyaggá. A Mol-csoport jelenleg is két modern veszélyeshulladék-feldolgozó üzemet, valamint két hulladéklerakót működtet. Az elmúlt években belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is, hogy petrolkémiai termékportfólióját újrahasznosított műanyag-alapanyagokkal bővítse.
A Mol 2016 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít vegyipari tevékenységének fejlesztésére, amiben kiemelt jelentősége van az újrahasznosításnak. 2018-ban stratégiai partnerséget alakított ki a német műanyag-újrahasznosító társasággal, az APK AG-vel majd 2019-ben megvásárolta meg a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t. 2022-ben felvásárolta a ReMat Zrt.-t, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.
