Számos európai – köztük magyarországi – példát hoz az OecoGlobus elemzése arra, hogy az egyes országok milyen takarékoskodási intézkedésekkel reagálnak a meglendült energiaárakra. Mint felidézi, az egységes terve szerint a tagországok az idei télen önként arra törekednek, hogy 2023 márciusáig 15 százalékig mérsékeljék az energiaszükségletüket.
Vissza lehet venni a díszkivilágításból
Az előzmény ismeretes: az áram- és gázárak már tavaly elkezdtek emelkedni, majd egyenesen elszabadultak, miután Oroszország ez év februárjában megtámadta Ukrajnát. Az Európában meghatározó hollandiai gáztőzsdén (TTF) a gáz megawattóránkénti ára szeptemberi határidős piacon 2022. augusztus 26-án 340 euró fölötti rekordszintre emelkedett, Németországban pedig akkor először lépte át az áram ára a lélektani határnak is számító ezer eurót. A megoldást több ország energiaügyi minisztere is sürgeti, az OecoGlobus által idézett Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter egyenesen teljes európai árbefagyasztást javasol, egyelőre azonban az országok szintén születnek a döntések.
Hollandiában például 2023-tól a nagy, azaz az 50 ezer kilowattóra fölötti áramfogyasztók kötelesek csökkenteni az energiaigényüket.
Az intézkedés a holland kormány számításai alapján 2030-ig 19 petajoule gáz, illetve 7 petajoule árammegtakarítást eredményez, ami 4 millió hordó olajnak felel meg. Berlinben csaknem kétszáz történelmi épület kivilágítását mérsékelték, de Ausztriában és Olaszországban, valamint Németországban is csökkentették a közvilágítást az utcákon. A lakosság is spórol a jelentősen emelkedő energiaszámlák hatására. Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített felmérés szerint a német lakosság csaknem 70 százaléka alacsonyabb fogyasztásra törekszik a mindennapokban.
Gyors válasz a lakossági bevezetésére
A magyar kormány 2022 júliusában jelentette be, hogy ez év augusztus 1-jétől változnak a 2012-ben bejelentett csökkentett, majd a csökkentés óta változatlan szinten alkalmazott energiaárak. Megjelent az átlagos fogyasztáson felüli lakossági piaci ár kategória, amelyet villamos energia esetében éves szinten 2523 kilowattóra, a földgáz esetében 1729 köbméter feletti használatnál kell alkalmazni. Az áramfogyasztásra meghatározott limit felett a lakosságnak majdnem a duplájára, 36-ról 70,1 forintra emelkedik az ár kilowattóránként. A lakossági piaci ár bevezetése után – a Mavir adatai szerint – 2022 júliusában 5,6 százalékkal, 3759 gigawattórára mérséklődött az áramfogyasztás az egy évvel korábbihoz képest. A hónap utolsó hetében pedig 9 százalékos volt a mérséklődés, amit az OecoGlobus döntően a hónap közepén bejelentett rezsicsökkentési szabályok módosításának hatásával magyaráz. A GKI és a Masterplast által végzett reprezentatív felmérés alapján a megkérdezettek kétharmada szerint a megváltozott rezsiszabályok valamilyen mértékben, de érinteni fogják a háztartásukat. Huszonhat százalékuk egyértelműen azt jelölte meg, hogy az intézkedés nem érinti őket.
A kutatásban azt is megállapították, hogy legnagyobb arányban várhatóan a családi házzal és az átlagosnál nagyobb alapterületű ingatlannal rendelkezők szembesülnek a költségek emelkedésével. A megkérdezettek átlagosan havi szinten 27 ezer forintos rezsiemelkedésre számítanak.
A Technológiai és Ipari Minisztérium számításai szerint az áram esetében 5,6 millió hazai fogyasztóból 4,2 millió, a gáz esetében 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagos vagy az alatti fogyasztású. 2022. szeptember közepén jelentették be, hogy az energiaintenzív (2021-ben a nettó árbevétel 3 százalékát elérő vagy azt meghaladó), termelő kkv-k támogatást kaphatnak. Az intézkedés értelmében 2022 októbere és decembere között az energiaköltségek tavalyi szintjéhez képest az emelkedésnek felét állami támogatással biztosíthatják a jogosult cégek, és energiahatékonysági beruházásaikhoz az önerő maximum 15 százalékáig állami támogatást vehetnek igénybe.
