Egy nagy lépéssel kerülünk közelebb a körforgásos gazdasághoz

Csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Magyarországon ez idáig működő környezetvédelmi termékdíj rendszer, amely a környezetszennyező termékek, például a műanyag csomagolóanyagok megadóztatásával generált forrást a fenntarthatóbb termelés ösztönzéséhez. Új helyzetet teremt azonban az, hogy július 1-jétől átalakul a hazai hulladékgazdálkodás, és életbe lép az uniós elvárásoknak megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is. A Világgazdaság a részletekről Raisz Anikót, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárát kérdezte.

Az eddig is működő környezetvédelmi termékdíj rendszer miért nem felelt meg az elvárásoknak?

A logikája mindkettőnek nagyjából ugyanaz. A jelenlegi egy szűkebb termékkörre érvényes gyártói felelősségi rendszer, és annak keretében befolyt környezetvédelmi termékdíj nem fedezi teljes mértékben a hulladékkezelés költségeit. Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj rendszer egyrészt forrásteremtő, másrészt keresletbefolyásoló funkcióval rendelkezik, ami a fogyasztókat adott kereteken belül megpróbálta arra ösztönözni, hogy kevésbé környezetszennyező árukat vásároljanak, használjanak. Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer azonban csak forrásteremtő funkciót tölthet be, a gyártóknak a termékekből keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésének és kezelésének költségeit kell teljes körűen viselni.

Kimutatható a fogyasztók részéről ilyen váltás?

Igen, bár ez pontosan nem mérhető. Előnye, hogy forrást teremtett bizonyos tevékenységek elindításához. Az erre vonatkozó magyar jelentést az elfogadta. Ám az EU a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket vár el minden tagállamától, ezért kellett elmozdulnunk a jelenlegi környezetvédelmi termékdíjas rendszertől az új kiterjesztett gyártói felelősség rendszere felé, amelyben a környezetszennyező termékek gyártójának díjat kell fizetnie a termékei hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Ez a hulladékgazdálkodási szempontból nagyobb kihívást jelentő termékköröket, vagyis a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket és a fabútorokat érinti.

Kik érzik meg erősebben a változást?

Azok a gyártók, amelyekre eddig nem vonatkozott kiterjesztett gyártói felelősség, július 1-től viszont vonatkozik. Ahogy említettem, az új rendszer által érintett termékkör jóval szélesebb, belekerültek többek között egyes textiltermékek és fabútorok. Az új rendszerben a „szennyező fizet” elv alapján az adott gyártók felelnek majd a termékért annak teljes életciklusa során, beleértve a hulladékkezelés költségeit is. A gyártó rendeletben meghatározott díjat fog fizetni a Mohu Mol Zrt.-nek, amely e bevétel terhére gondoskodik a hulladékok kezeléséről. 

Az új rendszer mennyi hulladék sorsáról gondoskodik?

Az évente Magyarországon keletkező mintegy 20 millió tonnának a negyedéről. Ám a rendszerbe bekerült mennyiség jelentősége a keletkezés jellemzői és így a gyűjtés logisztikai kihívásai, az értéke, az ártalmassága vagy a kezelési költsége szempontjából sokkal nagyobb. Az építési, az ipari vagy a mezőgazdasági hulladék nem tartozik a koncessziós rendszerbe.

Mi kell tudni még az új díjrendszerről? Mi akadályozza, hogy a Mol Mohu visszaéljen a monopolhelyzetével?

A lakosságot csak a szemétszállítás érinti, és az nem változik. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésének költségeit pedig a gyártók által megfizetett díj biztosítja, amelynek mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – mint független árszabályozó hatóság – javaslata alapján a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Egyes esetekben a díj magasabb lesz az eddigi termékdíjnál – például a gépjármű akkumulátorok esetében –, de lesz, ahol alacsonyabb.

Milyen kontroll lesz a Mol felett?

Az egyik a MEKH, amely egyes díjakat saját hatáskörben, másokat javaslatként fogalmaz meg. Kontrollt jelent továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely a szerződések betartása felett őrködik, és persze a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek is van meghatározott jogköre. Lesz ezenfelül műszaki képviselő is, aki a beruházásokat felügyeli, hiszen a Mohu Mol mintegy 200 milliárd forintos beruházást vállalt a következő évekre.

Például építene egy hulladékégetőt.

Igen, hiszen 2035-re 10 százalékra kell csökkentenünk a lerakott hulladék arányát. Ehhez energetikai hasznosításra is szükség van, mert a másik elvárás, a hulladéknak az anyagában történő 65 százalékos hasznosítása is jelentős feladat. Vagyis a realitás az, hogy a fennmaradó 25 százalék jelentős részének égetőbe kell kerülnie.

Mennyire van készen a jogszabályi környezet?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet már márciusban napvilágot látott, a díjrendelet hamarosan megjelenik, és hátra vannak még a végrehajtási rendeletek. Az utóbbiak jellemzően az állam és a koncesszor együttműködését szabályozzák.

Mi a lesz a terület eddigi piaci szereplőinek a sorsa?

Fontos, hogy a koncessziós rendszer csak az említett, évi mintegy 5 millió tonna hulladékra vonatkozik, az azon kívüli, háromszor ekkora mennyiség a szabadpiacon marad. Ráadásul a koncesszor feladata is csak a gyűjtésig, szállításig, előkezelésig, kezelésre való átadásig terjed. A következő munkafolyamatok, például az ártalmatlanítás és hasznosítás már ismét szabadpiaciak lesznek, és a koncesszor saját feladatait is elláthatja koncesszori alvállalkozók segítségével.

Hogyan jut el az újrahasznosítóhoz az ártalmatlanított hulladék?

Az eddigi pályázati rendszert a koncessziós társaság által meghatározott piaci megoldás váltja majd fel.

Mi lesz tehát más július 1-jétől?

Olyan koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer kezdi meg a működését, amilyen nemcsak Magyarországon nem volt korábban, de más országokban sem. 

Emellett uniós tagállamként a hulladékgazdálkodás területén is komoly célértékeket kell elérnünk, például a települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 32 százaléknak csaknem duplájára kell emelni a következő években. Ez az egyik oka annak, hogy az állam a koncesszió mellett döntött. A pályázat nyertese, a Mol kiterjedt magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkező nagyvállalat, amely képes lesz országos szinten megszervezni a szemétszállítást, és hozni a célszámokat.

A hulladékgazdálkodás változása a lakosoknak nem jelent változást: a rezsicsökkentett díjak maradnak és a hulladékot továbbra is elszállítják.