A héten kiderült, jövőre is hatalmas összegeket készül fordítani a kormány annak megelőzésére, hogy a rezsiköltségek emelkedése megroppantsa a magyar családokat. Szinte egyidejűleg látott napvilágot az Európai Bizottság ajánlása, hogy Magyarország számolja fel a rezsicsökkentést, amelyet kormánypolitikusok azonnal elutasítottak. Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene – indokolta a kemény magyar álláspontot Gyürk András, a kormányzó Fidesz európai parlamenti képviselője.
A csütörtöki kormányinfón váratlanul megjelent Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki nem rendszeres résztvevő a kormány sajtótájékoztatóin, és a 2024-es költségvetés tervezetét bemutatva elmondta: a háborús körülmények között készült büdzsé a védelem költségvetése lesz, amelyben „több forrás jut a védelmi kiadásokra, de megmaradnak a családi adókedvezmények és a rezsivédelmi alap forrási is. Megőrizzük a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíjat.”
A tervezetet a tervek szerint jövő kedden nyújtják be az Országgyűlésnek, de már véleményezte a Költségvetési Tanács, és számos részlete ismertté vált.
Kiadási prioritásai a rezsicsökkentés megőrzése, a honvédelem megerősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók fokozottabb megbecsülése – fogalmazott a Költségvetési Tanács.
| A rezsiárszint védelméhez hozzájárul, hogy a tervezetben 2024-ben is külön fejezetben jelenik meg a Rezsivédelmi Alap. Előirányzata 1361,2 milliárd forint, mintegy 1218,8 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2023. évi módosított előirányzat. A jelentős eltérést az energiaárak 2022-es tetőzése utáni mérséklődése indokolja. A lakossági rezsicsökkentés fenntartásán túl, az alapból a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok, továbbá az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok is részesülhetnek – írták. |
Idénre a költségvetés 2580 milliárd forintot helyezett a Rezsivédelmi Alapba. Eredetileg csak 670 milliárd forintot szántak erre a célra, csakhogy időközben kitört és nem akar véget érni a háború, az nem szűnt, hanem mélyült, miközben Európa energiaellátási bázisát megrendítették az Oroszországra Ukrajna megtámadása miatt kirótt európai uniós szankciók.
Tavaly a földgáz- és áramárak sokszorosukra szöktek fel, és a jelentős energiaimportra szoruló Magyarországon elviselhetetlen terhet rótt volna a családokra, ha a megemelkedett költségeket rájuk hárítják. Óriási terhet hárított el, hogy a tél enyhe volt, és ennek köszönhetően erre az évre jelentősen estek az energiaárak, de ettől még mindig magasak maradtak, és a kormány több menetben is arra kényszerült, hogy hozzányúljon a Rezsivédelmi Alapban tartalékba helyezett forrásokhoz.
A források jelentős része még rendelkezésre áll, azonban az év még hosszú: bizonytalan, hogy alakul a világ energiakereslete, a szomszédban folyó háború nem ért véget, és nem tudni, idén is szerencsésen enyhe lesz-e a tél. A jelenlegi számítások mellett a családokat óvó Rezsivédelmi Alapba jövőre kevesebb kerül, mint a 2023-as előirányzat, de még így is hatalmas összeg, amely a hazai össztermék több mint 2 százalékára rúg.
A szakértő szerint az Európai Bizottság több éve dolgozik a rezsiszabályok leépítésénHortay Olivér cáfolta a rezsicsökkentés elleni brüsszeli érveket. |
