Bár a kabinet szerdán nem ülésezett, a költségvetésről külön is be kívánnak számolni. Ezt teszi meg Varga Mihály pénzügyminiszter, aki részt vesz a kormányinfón.
Azzal kezdte, hogy háborús körülmények között tervezték meg a 2024-es büdzsét. Az eddigi eredményeket nem hagyják veszni, garantálják az ország fizikai és gazdasági biztonságát, és fenntartják a rezsivédelmi rendszert. „Ez alapvetően egy védelmi költségvetés, több forrás jut a védelmi kiadásokra, de megmaradnak a családi adókedvezmények és a rezsivédelmi alap forrási is. Megőrizzük a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíjat” – sorolta.
A háború következményei
A háborús helyzet elhúzódhat, a háború rövid időn belül nem fejeződik be, 2024-ben is tartani fog. A honvédelmi alap biztosítja a honvédelmi fejlesztéseket, az alap jövőre 1300 milliárd forint fölött lesz. Ez meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékát. A 2013-tól fenntartott rezsivédelmi intézkedések jövőre is megmaradnak, így a rezsivédelmi alap is. Ennek fedezete az extraprofitadókból származik. Van lehetőség a csökkentésre, ezeknek a pluszterheknek a kivezetését megkezdik a jövő évi büdzsében a legfontosabb szektorokban.
El kell kerülni a gazdasági visszaesést
Folytatódnia kell a bővülésének, az idén ez 1,5 százalék lehet, jövőre azonban 4 százalék teljesülhet. Ugyanez 2022-ben 4,6 százalék volt. Folytatják a költségvetés konszolidációját is, 2024-ben 3 százalék alatt lehet az államháztartás hiánya, és 66,7 százalékra esik vissza az államadósság. Az éves szinten 6 százalék lehet jövőre. A büdzsét egy 250 milliárdos központi tartalékkal tervezik meg. Megmarad Európa egyik legkedvezőbb jövedelemadója is, és három és félszer több jut a családok támogatására, mint 2010-ben.
Gulyás Gergely: Brüsszel nem tud véget vetni a rezsicsökkentésnek
A magyar kormány kitart a bevált szabályok mellett, ennek előnyeit a magyar családok a jövőben is élvezni fogják. Brüsszel nem tudja kikényszeríteni a rezsicsökkentés felszámolását.
Nincs napirenden a magyar euró
A magyar eurót nem tervezik, ennek nincs céldátuma – mondta Varga Mihály újságírói kérdésre. A lényeg, hogy a magyar gazdaság legyen olyan állapotban, hogy teljesüljenek a jóléti feltételek. A pénzügyminiszter jövő kedden benyújtja a költségvetés tervezetét a parlamentnek. Az uniós forrásokat betervezték a költségvetésbe, mintegy 2500 milliárd forint értékben. Azzal számolnak, hogy már az idén is érkeznek források, nincs B terv. „Még csak a szót sem ismerjük, nem készülünk megszorításokra” – jelentette ki.
Így emelkednek a pedagógusbérek
Jövőre infláció fölött, 10 százalékkal emelik a pedagógusbéreket. A leszakadó térségekben ennél magasabb lesz az emelés. Ez attól független, hogy megérkeznek-e az A kormány úgy tervez, hogy minden fontos terület több forrásból gazdálkodhat, mint idén. Az oktatásban is jelentős növekedés lesz, erre összességében 3400 milliárd forint megy el, 126 milliárddal többet fordítanak az ágazat béreire. A kiadási összege a költségvetésnek 40 ezermilliárd forint fölött lesz. Az egészségügyre is több pénz áldoznak, hogy pontosan mennyit, az jövő hét kedden derül ki.
Lesz-e év közben minimálbér-emelés?
A kormány az elmúlt tíz évben azt a gyakorlatot követi, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal egyezségét veszi alapul. Ha ők megállapodnak arról, hogy év közben emelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, akkor azt a kormány átvezeti.
Varga Mihály nem érti, mi történik Budapesten
Értetlenül állok előtte – ezt mondta Varga Mihály Budapest legújabb hitelfelvételéről. Azt vetette fel, hogy milyen az, amely csak három hónapra kell. A fővárosnak soha ennyi bevétele nem volt, mint most, az ország leggazdagabb önkormányzata. Ezért nem érti, hogyan kerültek ilyen rossz anyagi helyzetbe.
Mi lesz a növekedéssel?
A cél, hogy a gazdaság elkerülje a recessziót. Ez függ az energiaáraktól, az inflációtól, a kamatoktól, de abból indulnak ki, hogy a fundamentumok erősek. Ez ad okot arra az optimizmusra, hogy 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2023-ra. Fél évkor felülvizsgálják a számokat, de egyelőre nem látják szükségesnek, hogy módosítsák a prognózist.
Kiderült, milyen árfolyammal számol jövőre a kormány
Ha ketten is nekifeszülünk, akkor az infláció jelentősen csökkenhet – utalt a kormány és a jegybank együttműködésére Varga Mihály. Az árfolyam kedvezően alakult az elmúlt időben, ezért 385 forintos euróárfolyammal számolnak 2024-ben.
Mit lehet tudni a kamatkiadásokról?
Azzal terveznek, hogy az átlagos kamatszint jelentősen csökkenhet 2024-ben, 6 százalék körül alakulhat. Ezzel nagyobb fokozatra tud kapcsolni a gazdaság. Lassabban, de a költségvetés kamatkiadásait is tudja majd csökkenteni ez a trend.
Elment a levél a költségvetési tanácsnak
Varga Mihály levelet írt Kovács Árpádnak, hogy pontosítsák, mekkora összeget tervezzenek be az MNB veszteségeinek kompenzálására. Jövő hét elejére kaphat választ.
Debreceni oltógyár
Csúszás van a projektben, de jól halad a beruházás. Kérdés, milyen oltóanyagot kell gyártani, mivel túl vagyunk a pandémián. Covid ellenit biztosan nem érdemes.
Adócsökkentés várható
Csak adócsökkentés várható ettől a kormánytól – szögezte le Varga Mihály. Jövő héten fogják részletesen ismertetni, hogyan változnak az adószabályok 2024-ben.
Az embercsempészek elhagyják az országot
Ha valaki három napon belül nem hagyja el az országot, újra börtönbe megy – mondta el Gulyás Gergely annak kapcsán, hogy mi lesz a sorsa a szabadon engedett embercsempészeknek. Több mint kétezren vannak börtönben ilyen cselekmény miatt, ők nem magyarok. Egy fő ellátása évente 5 millió forintba kerül. Mintegy 700-an távozhattak, a kormány szám szerint nem tartja nyilván, ki merre ment. Az biztos, hogy Magyarországon nem maradnak.
Az NTAK-t kiszélesítik, de nem mindenkire
Csak a 100 millió forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező vendéglátóhelyekre terjesztik ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ nyilvántartási szabályozását. Ettől a szektor fehéredését várják.
Milyen szakpolitikai intézkedések jöhetnek?
Az Európai Bizottság egyensúlytalansági helyzetre figyelmeztet. Varga Mihály szerint egyszeri tételek idézték elő a hiány megugrását. Az év második felében a bevételek meghaladják majd a kiadásokat, és tartható lesz a 3,9 százalékos cél. A magyar kormány szerint a bizottsági álláspont megalapozatlan, hiszen jövőre 3 százalék alatti lehet a hiány. Ez nem utal strukturális problémákra.
Mikor érkezhetnek az uniós pénzek?
Legkésőbb júniusban–júliusban a magyar kormány számlákat nyújt be Brüsszelnek. A kifizetésekre 90 nap áll rendelkezésre. A magyar kifizetésekhez szükséges feltételeknek eleget tettek.
Közeleg a gyorsabb inflációcsökkenés
A maginfláció növekszik az EU-ban és az eurózónában is. Ez azt mutatja, hogy az inflációs helyzet nehezen kezelhető. Itthon a nyár elején indulhat meg a gyorsabb csökkenés. Szlovákiában azért alacsonyabb a drágulás üteme, mert egyrészt az eurózóna tagja, másrészt a magyar gazdaságban nagyobb az élelmiszeripar súlya, ami pedig az aszály miatt különösen nehéz időszakot élt tavaly.
Körvonalazódik a korrekció
A nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből, az idén is hozzá fogják igazítani a nyugdíjakat az inflációs változásokhoz. Az idén a prémium kifizetésére kevesebb esély van, de jövőre már nagyobb.
Kérés az ukrán kormányhoz
Gulyás Gergely azt kérte az ukrán kormánytól, hogy ne viselkedjen úgy Magyarországgal, mintha az ellensége volna, miközben azt várja, hogy hagyja jóvá a neki nyújtani kívánt támogatásokat.
ELŐZMÉNYEK
Kezdődik a kormányinfó, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15 órakor áll mikrofon elé.
Az eseményt mindketten már szerdán meghirdették a közösségi médiás felületeiken. A kéthetenkénti kormányinfó szokásosnak mondható, a délutáni kezdés viszont némiképp szokatlan, rendszerint délelőtti időpontokra szervezik az eseményt.
Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen ügyek lesznek napirenden, mindenesetre téma akad bőven. Például a magyar–ukrán viszony biztosan előkerül, már csak azért is, mert a mostani lesz az első kormányinfó, amióta kiderült, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felvetette a felrobbantását.
Központi eleme lehet a kormányinfónak a jövő évi költségvetés is, amelyet még az idei tavaszi ülésszakban elfogadnának. A sarokszámokról egyelőre annyit lehet tudni, hogy jövőre valósággal kilőhet és
- 4 százalékos növekedést érhet el a gazdaság,
- az államadósság a 2018-as szintre, a GDP 66,7 százalékára csökken,
- illetve öt év után ismét 3 százalék alatt lehet a költségvetés hiánya.
- Az infláció már nehezebb kérdés, de éves átlagban 6 százalékot várnak.
A Költségvetési Tanács már véleményezte a tervezetet.
