Az enyhe időjárás szépen besegített Magyarország gázigényének bő 8 milliárd köbméterre való csökkentésébe a márciusban zárult 12 hónap során. A különbség 20 százalék a mostani és az elmúlt öt év átlaga között, erről tegnap az Energiaügyi Minisztérium számolt be.
Az is fontos, mitől lett ilyen szép a mutató értéke
Az összehasonlítási alap (az elmúlt öt év átlaga) azért érdekes, mert az uniós előírás szerint ahhoz viszonyítva kell tagországoknak 15 százalékkal lefaragni a gázfelhasználásukat. Ezt Magyarország nemcsak a tavaly március végén zárult, hanem a legutóbbi időszakban is túlteljesítette. Ám az örömteli eredmény dacára nem mindegy, hogy minek köszönhető a csökkenés, hiszen ezen is múlik, hogy a teljesítmény jövőre is megismételhető-e. Ha igaz, hogy az ország elsősorban az enyhe télnek köszönhetően vételezett kevesebb gázt, akkor felmerülhet, hogy az uniós előírás túl enyhe, de az is, hogy ha jövőre beköszönt egy kemény, tartós fagy, akkor búcsút mondhatunk a gáztól való függés tartós mérséklésének. (Az átlagos éves áramfogyasztás 2523 kilowattóra, ami havi 210 kilowattóra havonta. A gáz esetében az évi 1729 köbméter havi 144 köbmétert tesz ki.)
Az átlagfogyasztás rendszere besegített
Magyarországon azonban van más magyarázat is. Az egyetemes szolgáltatásban (lényegében a lakosság számára) 2022 augusztusától bevezetett átlagos gázfelhasználásként meghatározott mennyiség arra ösztönzi a lakosokat, hogy ameddig ez az előírás él, addig ne nagyon lépjék túl ezt a megadott mennyiséget. Az afölötti tételért ugyanis már nem a rezsicsökkentett – azaz a közelmúlt állami kommunikációjában már kedvezményesnek nevezett – egységár alapján fizessék a számlájukat, hanem annál magasabb alapján. Az átlagfogyasztás szerinti elszámolás rendszere 2024 végéig biztosan megmarad, erről nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Gáz helyett fával, de még hulladékkal is tüzelnek
Ám az sem érdektelen, hogy ki hogyan spórol a gázzal, netán a döntően földgázzal előállított távhővel. Azoknak könnyű lejjebb csavarniuk a konvektort, akik kissé melegebben öltözve elfogadják a lakásuk alacsonyabb hőmérsékletét, de nincs mindenkinek ilyen tartaléka. Kisebb energiahatékonysági beruházásra, például szigetelésre, nyílászárócserére is sokan költenek. Az azonban kedvezőtlen irány, hogy ahol mód van rá, a gáz helyett a szénre, a fára, vagy a ház körül keletkező hulladék elégetésére váltanak. A geotermikus fűtés bevezetése pedig kevesebbek számára valós alternatíva részben a rendszer telepítésének költsége, részben a megtérülési ideje miatt. Lehet persze villanyfűtésre is váltani, de ez esetben is fennáll az átlagfogyasztás túllépésének veszélye. Mellesleg aligha köszönhető a villanykályhásoknak a látványos országos gáztakarékossági eredmény.
A minisztérium közleménye nem ír arról, pontosan minek köszönhető, hogy 20 százalékkal kevesebb gáz fogyott az országban. Ám annak alapján, hogy – mint írja – a gazdaság újraindításával ismét nőhet a vállalkozások energiaigénye, feltehetően a gazdaság lassulásának tudta be a csökkenés érezhető hányadát.
Igaz, úgy véli, hogy az elért megtakarítás nagyobb hányada jó eséllyel hosszabb távon is megőrizhető.
Kitér arra is, hogy a kormány számos intézkedéssel ösztönzi a tudatos felhasználást, de az általa hozott példa – a februárban indult Plusz Program – eredménye csak később érik be, és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) hatása sincs számszerűsítve. Összességében több mint 6 petajoule energiamegtakarítás szerepel a közleményében, de nem tudni, hogy ez miből állt össze. Viszont a Napenergia Plusz Program és az EKR kedvező hatása is tartósnak remélhető.
Azt, hogy csak lassan fogy a földgáz, az is jól mutatja, hogy csak lassan csökken a hazai gáztárolók készletszintje. A március 15-i állapot 4,59 milliárd köbmétert mutat, míg az egy évvel korábbi adat 2,86 milliárd köbméter volt. Közben folyamatosan érkezik a kék energiahordozó az országba. Szerda délelőtt Románia, Szerbia és Horvátország felől is jött az míg gáz Szlovákia és Ukrajna felé hagyta el az országot. Fontos azonban, hogy a magyar határokat „átlépő” gáz nem feltétlenül a magyar piacra érkezik, vagy oda tart, hiszen lehet tranzit is.
