Gigantikus tartalékot képzett a magyar gazdaság
Nem csak a rezsivédelmi alapra gondolhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a reggeli interjúban arról beszélt, hogy soha ilyen magas nem volt még a jegybanki tartalék, miután a nemzetközi tartalékaink is korábban nem látott szintre emelkedtek a januári kötvénykibocsátással. Márpedig volt olyan portál, amelyik így próbálta értelmezni a miniszterelnök szavait, ám a Makronóm Intézet elemzői Világgazdasághoz eljuttatott írásukban rámutattak, hogy a számok mást takarnak, és tényleg jobban áll a magyar gazdaság.
Felkészült a nehezebb időkre a magyar gazdaság, történelmi szinten a tartalékok
December–januárban összesen 4,25 milliárd dollárt vont be az adósságkezelő, ez a jelenlegi árfolyamon 1584 milliárd forint. Ráadásul háromszoros volt a kereslet a magyar devizakötvények iránt, ami bizonyítja, Magyarország és a magyar gazdaság felé a bizalom töretlen, a gazdasági teljesítményben, a stabilitásunkban bíznak a befektetők, hitelezők.
Ennek köszönhetően január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót, ami történelmi rekord.
Ma tehát magasabb a tartalékunk, mint mikor arra kényszerült az ország 2008 végén, hogy az IMF-től (12,3 milliárd euró) és az Európai Uniótól (6,5 milliárd euró) vegyen fel devizakölcsönt, amikor is 2011 végére ezeknek a kölcsönöknek köszönhetően 37,8 milliárd euróra futott fel a tartalék.
A magyar gazdaság erejét a foglalkoztatottsági adatok és a beruházások száma is bizonyítja
A legfrissebb, tavaly novemberi foglalkoztatottsági adat szerint már hatodik hónapja több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Sőt, a munkanélküliség is rekordalacsony (3,6 százalék körül lehetett éves szinten), tavaly pedig a válság ellenére átlagosan mindössze 238 168 volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami történelmi siker, soha nem volt még ennyire kevés álláskereső. 2010-ben még közel 600 ezren – 582 664 ember – kerestek munkát.
Mindent elmond a munkaerőpiac jó helyzetéről, hogy a válságidőszakban sem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a nagyobb probléma.
2022-ben a válság ellenére is újra megdőlt a hazai beruházási rekord: 2600 milliárd forint új beruházás valósult meg, 15 ezer új munkahelyet teremtve. 2014-ben 513 milliárd forintnyi beruházás indult, a mostani rekord ennek ötszöröse, tehát 8 év alatt megötszörözte a kormány a beruházások mértékét.
A magyar beruházási ráta 2019 óta rekordmagasságokban van. A magyar koronavírusválság-kezelés és a gazdaság újraindítása beruházás- és foglalkoztatásalapú volt, szemben az európai országok többségében jellemző segélyalapú megközelítéssel. Ezt támasztja alá, hogy Magyarországon mindvégig sikerült 26 százalék fölött tartani a beruházási rátát az elmúlt négy évben, miközben visegrádi vetélytársainknál a válság alatt 19 százalék közelébe csökkent és az unió átlagában is alig haladja meg a 22 százalékot.
Idén is nőni fognak a reálbérek
A miniszterelnök azt fogalmazta meg, hogy a mostani veszélyek korában, amikor a háború és a szankciók több évre gyakorolnak hatást, 2022-t és 2023-at egyben kell kezelnünk. 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett, míg 2023-ban a minimálbér további 16 százalékkal, a bérminimum 14 százalékkal nőtt.
Összességében tehát két év alatt (2022–2023-ban) a minimálbér 38,6 százalékkal, a garantált bérminimum 35,3 százalékkal nőtt, miközben várhatóan az infláció 2022-ben 14,5 százalékot, 2023-ban 15 százalékot érhet el.
Ezek szerint tehát 2022–2023-ban a minimálbér reálértéke 5,3 százalékkal, a garantált bérminimum reálértéke 2,8 százalékkal nőhet – ez óriási fegyvertény a válságidőszakban a háború és a szankciós infláció mellett.
2010 óta döntő többségben nőtt mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum reálértéke – 2010 és 2023 között a minimálbér reálértéke közel 78 százalékkal (77,8 százalék), a garantált bérminimum reálértéke pedig közel 87 százalékkal (86,7 százalék) emelkedhet. 2010 óta a magyar minimálbér-emelés világszinten a harmadik legnagyobbak között található, Litvánia és Dél-Korea társaságában.
2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek egész Európában, ami pedig egyértelműen a kormány azon törekvésének tudható be, hogy megtámassza a magyar családokat és nyugdíjasokat a kibontakozó inflációval szemben.
