Nincs mire felvágni Magyarország klímavédelmi indexével

Magyarország a 49. helyre került a Germanwatch által közzétett legfrissebb klímavédelmi rangsorban. Ez elég rossz hely, figyelembe véve, hogy a listán 63 ország szerepel. Igaz, több éven át tartó pozícióromlás után mégiscsak előbbre léptünk négy hellyel. 

A klímavédelmi indexet (CCPI) a Germanwatch, a NewClimate Institute és a Climate Action Network International szakértői határozzák meg, munkájukat a Gertrud és Hellmut Barthel Alapítvány a Halbzellstoff-Industrie Unternehmensgruppe (HZI) nonprofit vállalati alapítványa finanszírozza.

Egyértelműen kedvezőtlen, hogy Magyarország csak a 49. a klímavédelmi célok teljesítésében, de nem árt megismerni az értékelés szempontjait és a magyar hivatalos álláspontot sem. (A nem hivatalos véleményt tükrözi maga a rangsorolás, mivel a munkában részt vettek a hazai Greenpeace és a Levegő Munkacsoport és a WWF Hungary képviselői.)

Egyetlen ország sem volt elég jó

Aki akar, persze talál fogást a klímavédelmi index meghatározásának módjában, de fontos leszögezni, hogy a módszertant azonosan alkalmazták minden országra. Összesen 100 pontot lehetett megszerezni az értékelés során. Ennyi akkor jön össze, ha az adott ország mind a négy fő értékelési szempontnak 100 százalékban megfelelt. Az első szempont a károsanyag-kibocsátás, amely, ha az elvárt mértékben csökken, akkor a teljes teljesítés 40 pontot ér, mert ehhez 40 százalékos súlyt rendeltek az index megalkotói. További 20-20 pont szerezhető a megújuló alapú energiatermelésre, az energiafelhasználásra a klímapolitikára vonatkozó elvárás maximális teljesítésével. Ezt a négy szempontot további 14 részszempontra bontották. Az értékelés 80 százaléka nemzetközileg elismert intézmények kvantitatív adatain alapul, például a Nemzetközi Energiaügynökségén.

Magyarország 45,93 pontot szedett össze. Sovány vigasz, hogy az ezzel megszerzett 49. hely helyett valójában a 45. helyre kellett volna kerülnünk, ami csak azért nem történt meg, mert

Mint írják: „Egyetlen ország sem teljesít elég jól az összes indexkategóriában ahhoz, hogy összességében nagyon magas értékelést érjen el. (…) Az eredmények azt mutatják, hogy még ha minden ország olyan elkötelezett volna is, mint a jelenlegi éllovasok, az erőfeszítések még mindig nem lennének elegendők a veszélyes éghajlatváltozás megelőzésére.” Így nem került fel a dobogóra még a legjobban szereplő, 75,59 pontot elérő Dánia sem. Úgy lett a negyedik a listán, hogy nem áll előtte senki. De ez csak játék a számokkal.

Elég szégyenletes sávba kerültünk

Az országokat a teljesítés szintje alapján öt csoportba sorolták: nagyon magas, magas, közepes, alacsony és nagyon alacsony. A „nagyon magas” sáv tehát üres. Az ez utáni, 13 elemű sáv az említett Dániával indul, és az EU27 átlagával zárul. Magyarországnál térségünk országai közül csak Lengyelország és Csehország került rosszabb helyre, a leggyengébben szereplők (nagyon alacsonyan teljesítők) között pedig ott van az Egyesült Államok és Oroszország is.

Magyarország a következő pontokat kapta:

• Üvegházhatású gázok kibocsátása: 24,30 a 40-ből – ez közepes
• Zöldenergia használata 6,17 a 20-ból – ez alacsony 
• Energiafelhasználás 12,9 a 20-ból – ez alacsony 
• Klímapolitika 2,56 a 20-ból –, ez nagyon alacsony.

Ez összesen 45,93 pont, ami a klímavédelmi vállalások nagyon alacsony teljesítését tükrözi. A 2024-es klímaindexről készült kiadvány meg is magyarázza, miért. Például a klímapolitika kapcsán azért, mert Magyarország 2023 szeptemberében frissített Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT) megnövekedett ambíciókat mutat – mivel 2030-ig az addigi 40 százalék helyett 50 százalékos kibocsátáscsökkentést tartalmaz –, de még mindig kevesebbet az uniós 55 százaléknál.  

Nem halad a gáz és az olaj fokozatos kivonása

Voltak bőven további megjegyzések is. A felülvizsgált NEKT szerint 2030-ban a 55 százaléka „bio” lesz: biogáz, bioüzemanyagok, és túlnyomó többsége biomasszából, főleg fából, de a szakértők bírálják a fa megújuló energiaforrásként való besorolását.

• A fő probléma az, hogy nincs olyan politika, amely felső határt szabna a biomassza-felhasználásnak a 2030-as földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási cél eléréséhez, valamint a természetes megkötés további növeléséhez a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében.
• A fa elégetése (főleg a háztartásokban) hatalmas mennyiségű feketeszenet is kibocsát.
• A fakitermelés még védett területeken is megengedett, ami megzavarja a talaj- és vízháztartást, kihat a mezőgazdaságra.
• Egy másik probléma a háztartásokban elterjedt hulladékégetés, ami fajlagosan akár negyvenszer nagyobb károsanyag-kibocsátással jár a fatüzelésnél, és rendkívül mérgező a füstje.
• Azt a szénerőművet (a mátrait), amely Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának a 14 százalékáért felel, 2030-ra tervezik leállítani, és csak akkor, ha megépül két új gázerőmű.
• A szakértők egyöntetűen bírálják, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a szélturbinák telepítését , de a hálózathoz való hozzáférésének korlátozása is gond. (A Világgazdaság beszámolt róla, hogy e téren változás várható.) A szakemberek szerint módosítani kell az erőművi hulladékégetés megújuló energiaként történő elszámolását.

Nincs hatékony program a háztartások szén-dioxid-mentesítésére

További kritika az értékelésben, hogy Magyarországon többször elhalasztották az építőiparban az új energiahatékonysági szabványok bevezetését. Nincs „értelmes” program a háztartások szén-dioxid-mentesítésére, és a kormány továbbra is támogatja az energiahatékonysági követelmények nélküli új lakások építését.

Míg a felülvizsgált NEKT a közlekedési energiafogyasztás 43 százalékos csökkentését irányozza elő 2050-re, jelentősen nő az autók és teherautók használata is. Az önkormányzatok (különösen Budapesten) küzdenek a tömegközlekedés fenntartásával, az értékelés szerint azért, mert az ország kormánya csökkentette a pénzügyi támogatást. A kormány 2023-ban 10 másodlagos vasútvonalat zárt le a helyi közösségek és civil szervezetek tiltakozása ellenére. Viszont pozitívum, hogy

• bevezették a repülőjegyadót (bár a mértéke meglehetősen szerény),
• folytatódott néhány jelentősebb vasútvonal rekonstrukciója
• és a régi gördülőállomány cseréje.

Összességében pedig: hatályba kellene léptetni az új építőipari energiahatékonysági szabványokat, fokozatosan kivonni a fosszilis tüzelőanyagokat, támogatni a megújuló energiával kapcsolatos projekteket. (Cikkünk szerint e téren van előrelépés.)

Minden nagyon szép…

Az elmúlt napokban Dubajban tartott klímacsúcson Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy „Magyarország már évekkel korábban teljesítheti 2030-as klímacéljait”. A miniszter közlése kapcsán érdemes felidézni a fenti kritikából, hogy az 50 százalékosra növelt csökkentési cél még mindig elmarad az unióstól. Jelezte továbbá, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 37 százalékkal mérsékelte. Magyarország az előrejelzések szerint 2026-ra elérheti a 2030-ig elvárt 21 százalékos megújuló részarányt a végsőenergia-felhasználásban. A NEKT aktualizált, uniós jóváhagyásra váró változata ezért ezt a célszámot is nagymértékben, 29 százalékra növelheti.

Lantos Csaba egy a fentitől eltérő klímaindexre is hivatkozott a beszédében. 

Az uniós jóváhagyást kapott nemzeti helyreállítási tervben a rendelkezésre álló források több mint kétharmadát klímapolitikai célkitűzésekre, a zöldátállást támogató intézkedésekre különítette el a kormány.