BUX 51,634.76
-0.60%
BUMIX 4,328.26
-0.48%
CETOP20 2,359.97
0.00%
OTP 17,685
-1.17%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.54%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,595
-0.62%
RABA 1,505
-0.33%
0.00%
-0.23%
-0.56%
-1.72%
-1.80%
+0.41%
0.00%
-0.89%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
+0.83%
MOL 2,442
-0.16%
-0.43%
ALTEO 1,395
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
-0.70%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
0.00%
+3.66%
+1.14%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Extra

Luxusmárkák a körforgásos gazdaságban

Már nem kínos a használt a luxustermékeknél sem, avagy hogyan köteleződik el egyre több luxuscég a körforgásos gazdaság iránt?

Nem is olyan régen még az volt az általános vélekedés, hogy használt ruhákat az vesz, aki vagy a vintage stílus szerelmese, vagy csak egyszerűen nem akarja vagy nem tudja megfizetni az újakat. Mára azonban ez megváltozott, főleg a digitalizációnak köszönhetően: a használt, sőt sok esetben prémiumkategóriájú ruhákat és kiegészítőket áruló webshopok számának emelkedése azt mutatja, hogy egyre inkább elfogadott a tehetősebbek körében is az újrahasznosítás.

Fotó: Miguel Medina / AFP

Sőt, olyannyira gyors a trend térhódítása, hogy 2023-ra már a ruhatárunk több mint egynegyede már használt termék lesz, idézi a Harper’s Bazaar cikke a Boston Consulting Group és a francia luxus használtcikk kereskedő platform, a Vestiaire Collective közös, tavaly publikált kutatását.

A használtruhákra szakosodott vállalkozások, mint a Vestiaire Collective vagy a RealReal abban segítenek, hogy rávilágítanak: a használt luxustermék legalább olyan jó, ha nem jobb, mint az új

– állítja Maxine Bédat, a divatiparra szakosodott kutatóintézet, a New Standard Institute alapítója és vezetője. 

A Vestiaire Collective a maga nemében egyedülálló vállalkozás – a startup értéke már több mint 1 mililárd dollár –, a közelmúltban fektetett be a vállalkozásba nagyobb összeget a Kering csoport. A platformnak jelenleg 11 millió felhasználója van 80 országban, ám amikor 2009-ben megalapították, a luxusmárkák először hallani sem akartak arról, hogy termékeiket egy viszonteladói oldalon értékesítsék. Az exkluzivitás alapvető érték a luxusszegmensben, és a divatmárkák amiatt aggódtak, hogy ha egyedi darabjaik megjelenik az újra eladóknál, olcsónak tűnnek majd, és azokért a vevőkért is versenyezniük kellene, akik másodkézből vásárolják a luxustermékeket. Az utóbbi pár évben azonban a luxustermékek újraértékesítése gyors fejlődésbe kezdett, köszönhetően az egyre tudatosabb vásárlóknak, és egyre több cég kötelezi el magát a körforgásos gazdasági modell mellett - amikor egy-egy termék addig forog a piacon, amíg csak lehetséges. 

A luxusmárkák nem csak hogy egyre inkább elfogadják a másodkézből való értékesítést, de egyre többen állnak össze a különböző értékesítési platformokkal. Februárban például a Vestiaire Collective bemutatta a Brand Approved néven futó visszavásárlási programját, amit az Alexander McQueen márkával közösen indítottak.

Az előző szezon kollekcióinak ruháit visszaküldhetik a vásárlók a programban részt vevő Alexander McQueen üzletekbe, cserében az újból vásárolhatnak kedvezményesen, a használtakat pedig a Vestiaire Collective platformján kínálják újraeladásra. A francia cég társalapítója és vezetője, Fanny Moizant úgy fogalmazott: az a céljuk, hogy minél több márkával sikerüljön hasonló együttműködést kialakítani. 

Szintén jelentős szereplő a second-hand luxuscikkek piacán az amerikai RealReal, amit 2011-ben alapítottak, és mára már 21 millió felhasználója van, az Egyesült Államokban 16 üzlete – ebből egyébként hetet a pandémia alatt nyitottak.

Arra ösztönözzük a partnereinket, hogy luxustermékekbe fektessenek be, vagyis olyan termékekbe, amik tartósak: második, harmadik, sőt, akár negyedik életük is lehet

– idézi a Harper’s Bazaar Allison Sommert, a RealReal stratégiai igazgatóját. Ennek érdekében dolgozta ki a vállalat a körforgásos gazdasági programját (Circular Economy Program) a Stella McCartney divatcéggel 2017-ben. Ennek keretében mindenki, aki használt ruhát ad be, 100 dollárnyi bónuszt kap, amit a divatcég üzleteiben lehet elkölteni. Azóta partnerségre léptek a Burberry-vel és a Guccival is. 

Az újrahasznosítás a túlfogyasztás negatív környezeti hatásait ellensúlyozza bizonyos mértékig. Az amerikai környezetvédelmi hivatal adatai szerint az amerikaiak 2017-ben 12,8 milliárd tonnányi cipőt és ruhát dobtak ki, ez fejenként csaknem 35 kilogram.

A bolygónk számára tehát igen sok előnnyel jár a körforgásos gazdaság minél szélesebb körben való elterjedése, azonban szakemberek a lehetséges hátulütőkre is felhívják a figyelmet.

Nem az a célunk, hogy az emberek minél több új holmit vásároljanak, annak tudatában, hogy a másodpiacon majd úgyis el tudják adni

– mondja Maxine Bédat, a New Standard Institute vezetője.

A saját ruhatárunkba való befektetés egy életen át fontos része a luxus eredeti fogalmának, így ha ezekhez a gyökerekhez visszatérnénk, az hatalmas lépés lenne egy olyan iparág megteremtése felé, ami a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve létezik és virágzik

– teszi hozzá a szakember. 

Kapcsolódó cikkek