A kormánynak az a döntése, hogy visszamenőleg is kiadta a diplomákat, szerintem elhibázott volt, és aktuálpolitikai szempontokat mérlegelve jött létre
– mondta a Növekedés.hu-nak Salusinszky András a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, felnőttképzési szakértő, a BZSH Külkereskedelmi Technikum és a Studio Italia Olasz Nyelv- és Idegenforgalmi Központ igazgatója.
Véleménye szerint az elmúlt három-négy évben a kormánynak több olyan döntése is született (például a koronavírus alatt a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése), amelyek alapjaiban véve kérdőjelezik meg a nyelvtudás fontosságát. Azt is mondta, hogy habár továbbra is le van maradva a lakosság európai szinten a nyelvtudás tekintetében, de
a fiatalabb generációk körében, főleg a nagyobb városokban élők esetén már megfigyelhető egy komolyabb javulás.
Salusinszky András szerint ketté fog válni az értelmiség: lesznek, akik előnyre tesznek szert a nyelvtudással, míg mások egy egész életen át tartó hátrányt fognak szenvedni a munkaerőpiacon, ahol a nyelvtudás rendkívüli fontosságú. Hozzátette, hogy ez a kisvállalkozások, egyéni vállalkozások körében is nehézségeket okozhat, mivel az exportnak eleve kitett magyar gazdaságban nagy hátrányt fog jelenteni a nyelvtudás hiánya.
A nyelvvizsga-amnesztia segítségével 2020-ban és 2021-ben több mint 135 ezer fiatal kaphatta meg a diplomáját.
„Véleményem szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány kötelezettségének eltörlését ez a rossz mutató motiválta, valamint nyilván a HR-szempont is” – fejtette ki az alelnök. A magasabb rezsiköltségek kapcsán elmondta, hogy egyelőre a szakmában nem merült fel, hogy a jelenléti nyelvoktatás megszűnnne, bár természetesen most is indulnak online nyelvtanfolyamok. Hozzátette, hogy az oktatás minősége sokkal magasabb színvonalú, ha személyesen zajlik.
