Aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Budapestre költözik a Világélelmezési Program (WFP) globális pénzügyi központja, ezzel jelentősen nő Magyarország szerepe az éhezés elleni harcban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Rómában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a WFP vezérigazgatójával, David Beasley-vel folytatott találkozója után arról számolt be, hogy több hónapos tárgyalássorozatot lezárva aláírták a megegyezést, amelyet jövő héten benyújtanak az Országgyűlésnek ratifikációra.
Ennek nyomán már tavasszal megkezdheti működését a központ, ahol
nyolcvan ember fog dolgozni, a segélyszervezet globális tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi forgalom 70 százalékát Budapestről intézve
– közölte a tárcavezető.
A magyar állam, a központ kialakítása mellett, tizenöt éven át állja a működési költségeket is, hogy ezt a pénzt a Világélelmezési Program a nehéz helyzetben lévő emberek ellátására költhesse, ezzel hazánk jelentősen növeli hozzájárulását a globális éhezés elleni küzdelem sikeréhez – mondta a tárcavezető.
A Világélelmezési Program a világ legnagyobb multilaterális élelmiszer-segélyszervezete, amelynek óriási szerepe van abban, hogy a világ számos pontján sikerült a rendkívül nehéz helyzetben lévő, éhező embereken segíteni, ezáltal segíteni abban, hogy otthonaikban tudjanak maradni, ne induljanak útnak, ne induljanak ki újabb migrációs hullámok
– mutatott rá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy hazánkban már jelen van regionális vagy globális központtal több ENSZ-szervezet is, köztük az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, az ENSZ Gyermekalapja, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az ENSZ Terrorizmusellenes Hivatala és az Egészségügyi Világszervezet, ez egészül most ki a Világélelmezési Programmal.
Az afrikai élelmiszerhiány katasztrofális következményekkel járhat Európa számáraHölvényi György EP-képviselő a régió biztonsága érdekében uniós fellépést javasol. |
A miniszter kitért az ukrajnai háború súlyos következményeire is, hangsúlyozva, hogy példátlan globális élelmezési válság jött létre a fegyveres konfliktus miatt. „Az élelmezési válság sajnos nem újdonság, de az Ukrajnában zajló háború egészen más, egy egészen új dimenzióba juttatta a globális élelmezési válságot” – jelentette ki.
Aláhúzta:
az extrém éhezéstől szenvedő emberek száma a korábbi 80 millióról 345 millióra emelkedett mostanra az ukrajnai háború nyomán.
A miniszter emlékeztetett, hogy Oroszország és Ukrajna a legnagyobb élelmiszer-termelők közé tartozik, kulcspozíciójuk van a világ élelmiszer-ellátásában, ezért minél tovább tart a háború, annál nagyobb nehézségekbe ütközik a termelés ezekben az országokban és az onnan történő élelmiszer-exportálás.
Arra is kitért, hogy bár az élelmiszeripart nem sújtották még szankciókkal, a téves értelmezések mellett a túlzott megfelelési kényszer, a háborús retorika is súlyos károkat okoz, ezáltal komoly nehézségekbe ütközik az élelmiszerellátás a világon.
Minél tovább tart a háború, annál többen fognak éhezni, annál többen szembesülnek ezzel a szörnyű élethelyzettel. Az éhezésnek pedig közvetlen következménye az adott térség politikai destabilizációja, erőszak üti fel a fejét, extrém ideológiák kezdenek terjedni, megjelenik a terrorizmus, és innentől kezdve újabb tömeges migrációs folyamatok indulnak be
– figyelmeztetett. Az élelmezési válság és az ehhez kapcsolódó globális biztonsági következmények még egy okot szolgáltatnak arra, hogy miért kell azonnali tűzszünetet létrehozni, és miért kell azonnal béketárgyalásokat kezdeni egy fenntartható béke reményében – mondta a miniszter.
