Kiéleződni látszik a Falkland-szigeteki válság
Santiago Cafiero argentin külügyminiszter brit hivatali partnerével, James Cleverlyvel az újdelhi G20-csúcson tartott megbeszélését követően jelentette be, hogy a latin-amerikai ország kivonul az úgynevezett Foradori–Duncan-egyezményből.
Mint mondta,
az argentin kormány újfent tárgyalásokat kíván nyitni a dél-atlanti Falkland-szigetek szuverenitásáról, és ezért találkozót javasol brit képviselőkkel az ENSZ New York-i székhelyén.
Cleverly haladéktalanul reagált az elhangzottakra Twitter-oldalán azzal, hogy„a Falkland-szigetek brit terület”. Hozzátette: a helyi lakosoknak jogukban áll dönteni sorsukról, és úgy határoztak, hogy a brit korona fennhatósága alá tartozó, tengeren túli terület maradnak.
Születőben az új világrend: újraosztják a lapokat, a németek rendre alsót húznakA régi recsegve-ropogva omlik össze, az új világrend meg még nem mutatja az igazi kontúrjait. Új megastruktúrák és hivatalos szövetségeken túlmutató vagy azok mellett létező, gazdasági érdekeken alapuló helyi csoportosulások jönnek létre. |
A 2016-os Foradori–Duncan-egyezség egy közös állásfoglalás, amely a sziget körüli gáz- és olajkitermelést, a hajózást és a halászatot szabályozza.
A mostani argentin vezetés szerint a korábbi kormány ezzel túl sok engedményt tett Londonnak.
A Falkland-szigetek 1833 óta van Nagy-Britannia fennhatósága alatt. 1982. április 2-án hajnalban argentin csapatok szálltak partra a szigetcsoporton, hogy bekebelezzék, de London jelentős kontingenst vezényelt oda, és megnyerte a tizenegy héten át tartó háborút. A konfliktus kilencszáznál is több halálos áldozatot követelt.
A szigetcsoport lakói 2013-ban népszavazáson nagy többséggel kinyilvánították, hogy továbbra is Nagy-Britannia része kívánnak maradni. A területi vitának újabb lendületet adott, hogy az óceáni talapzaton hatalmas olajvagyonra bukkantak, részben ezért Argentína továbbra is igényt tart az általa Malvinas-szigeteknek nevezett térségre.
