Szerbia nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül az oroszok és az amerikaiak között - aggódik is a lakosság, üzemanyag- és gázhiánytól félnek
Az amerikai hatóságok másodlagos szankciókkal fenyegették meg a Szerb Nemzeti Bankot (NBS), amiért a vevők a NIS-benzinkutaknál „DINA” kártyával fizethetnek. Az egyik népszerű, de ellenzékinek tartott hírportálon megjelent cikkben olvasható ez, ahol azt is hozzáteszik, hogy Szerbia minden bizonnyal újabb szankciók elé néz a jegybankkal szemben is, ami súlyos következményekkel jár majd az egész országra nézve.
Erre reagálva a Szerb Nemzeti Bank közölte, hogy a jegybankot fenyegető szankciókról szóló állítások alaptalan pánikkeltésnek minősíthetőek. (A DinaCard, röviden: DINA kártya, Szerbia nemzeti fizetőkártya-rendszere, amelyet a Szerb Nemzeti Bank hozott létre és felügyel.)
Szerbia aggódik az üzemanyag- és a gázhelyzet miatt
A NIS töltőállomásain az utóbbi időben csak készpénzzel, vagy DINA kártyával lehetett fizetni, más bankkártyát nem fogadott el a rendszer. Az üzemanyag-ellátással más gondok nincsenek, de a lakosság aggodalommal tekint a hírekre, melyeket esetenként követni sem könnyű, olyan gyorsan változik a helyzet. Legutóbb aggodalmakat keltettek azok a hírek is, amelyek szerint a Szerbia gázellátására vonatkozó szerződést is csak az év végéig hosszabbították meg az oroszok.
Szerbiában járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Sinisa Mali pénzügyminiszter az IMF küldöttségével folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy a szerb gazdaság ellenállónak bizonyult a globális kihívások ellenére, és a gazdaságpolitika további célja a gazdasági növekedés fenntartása és az államadósság alacsony szinten tartása.
Dubravka Dedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter pedig az IMF küldöttségével tartott megbeszélésen közölte, hogy
a többségi orosz tulajdonban lévő, ezért szankciókkal sújtott pancsovai olajfinomító november 25-ig működik.
Moszkvára várva
Mindeközben a sajtót bejárta az a hír, hogy Szerbia ideiglenesen visszavásárolná az orosz résztulajdonú NIS olajvállalatot, amíg a nemzetközi szankciók életben lesznek, majd azok megszűnése után ismét eladná Oroszországnak. Dorde Milicevic szerb tárca nélküli miniszter jelentette be, hogy
a terv az oroszok válaszára vár, miközben Szerbia egyensúlyozni próbál az amerikai és orosz érdekek között, figyelembe véve az uniós energiapolitikai fordulatokat is.
A nyilatkozat szerint a háttérben a magyar kapcsolatok, különösen Orbán Viktor és a Mol szerepe is stratégiai jelentőséget kaphat.
Az energiaügyi miniszter mindeközben azt is hangsúlyozta, hogy az ország rendelkezik elegendő kőolaj- és gáztartalékkal a piac stabilitásának biztosításához, nincs ok aggodalomra.
- Mintegy 534 millió köbméter földgáz van a szerbiai és a magyarországi tárolókban,
- az udvarnoki létesítmény bővítése után pedig a jövő évben a hazai kapacitás 750 millió köbméterre nőhet.
A szerb államfő szerint Szerbia számára most az a legfontosabb, hogy az IMF megerősítse a Szerbiával kötött megállapodást, amit a nemzetközi szervezet a várakozások szerint december 19-én hagy jóvá.
Szankció szankció hátán
A legnagyobb kockázat természetesen a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, illetve az ellene érvénybe léptetett szankciók, amelyek döntő fontosságúak lehetnek.
A helyzetet tovább bonyolítják a Lukoil olajvállalatot sújtó szankciók, mivel a cég Szerbiában is működik, és november 21-ig rendelkezik működési engedéllyel,
de a Mol magyarországi finomítójában történt tűzeset is hatással lehet az ellátásra.
Az Egyesült Államok szerint a NIS esetében két lehetséges megoldás létezik:
- vagy a Gazprom és a Gazpromnyeft orosz tulajdonrészének eladása egy, Oroszországhoz nem köthető félnek,
- vagy az államosítás.
- Az amerikai álláspont szerint céljuk, hogy Oroszország ne profitáljon Szerbiából, és ne használhassa fel e bevételeket az ukrajnai háború finanszírozására.
Vucic korábban úgy fogalmazott, hogy az államosítás az utolsó lehetőség. Az USA többszöri halasztást követően – ami felfogható úgy is, hogy időt adott a megoldásra – október 9-én szankciókat vezetett be a NIS ellen, mivel a vállalat többségi orosz tulajdonban van.
Diplomáciai adok-kapok Belgrádban
Ukrajna belgrádi nagykövete szerint Oroszország az olajon és a gázon keresztül, egyfajta gazdasági nyomásgyakorlással sakkban tartja Szerbiát. Szerinte Moszkva a politikai jelenlétet tartja fenn így a Balkánon. Volodimir Tolkacs szerint a Gazprom által birtokolt NIS-részesedés, és a szándékosan késleltetett gázmegállapodás nem más, mint energiafüggőséggel operáló politikai zsarolás. Ukrajna nagykövete a Danas ellenzéki hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy
Oroszország „olajjal és gázzal zsarolja Szerbiát”, ahogyan korábban Ukrajnával tette.
Tolkacs szerint Oroszország azért nem akarja eladni részesedését a NIS-ben, mert ezzel elveszítené a nyomásgyakorlás mechanizmusát.
Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet erre reagálva azonnal elutasította Tolkacs állítását. Az orosz nagykövet a kormányhoz közeli Vecernje novostinak adott interjúban azt mondta, hogy Moszkva a gázszerződést kizárólag „kereskedelmi és technikai okokból” nem hosszabbította meg, ami csak az év végéig van érvényben. A nagykövet szerint ennek semmi köze sincs a politikához.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
