Világszerte erősíti az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető antibiotikum-rezisztencia kialakulását a légszennyezettség egy új tanulmány eredményei szerint – adta hírül kedden a The Guardian.

People take photos of the sun as smoke from the wildfires in Canada cause hazy conditions in New York City on June 7, 2023. Smoke from Canada’s wildfires has engulfed the Northeast and Mid-Atlantic regions of the US, raising concerns over the harms of persistent poor air quality. (Photo by ANGELA WEISS / AFP)
Fotó: Angela Weiss / AFP

A csaknem 20 év adatait felölelő, több mint száz országot lefedő vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy ahogy világszerte erősödött a légszennyezettség, azzal egy időben fokozódott az antibiotikum-rezisztencia is. A tanulmány a Lancet Planetary Health című szaklapban jelent meg.

Az antibiotikum-rezisztencia becslések szerint mintegy 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. 

Ezt az egészségügyi kockázatot elsősorban a fertőzések kezelésére alkalmazott készítmények túlzott és helytelen használata okozza, de a tanulmány szerint a problémát súlyosbítja a levegő erősödő szennyezettsége is. Számszerűsítve a PM2,5 szálló por 10 százalékos emelkedése a levegőben az antibiotikum-rezisztencia 1,1 százalékos fokozódását idézi elő az adatok elemzése szerint.

Az Egyesült Államok levegőjét is mérgezi a Kanadában tomboló erdőtűz

Kanadában már több mint 76,1 ezer négyzetkilométernyi erdő égett le, és a tűzoltók képtelenek megfékezni a lángok pusztítását. A katasztrófa miatt Québec tartomány több városa is a legszennyezettebb levegőjű városok közé került, de ez a probléma már nem csak Kanadát érinti. A szél átfújja a szennyezett levegőt az USA-ba, Chicagóban pedig már az egészségtelen kategóriába sorolták a levegő minőségét.

Megállapították azt is, hogy 

2018-ban mintegy 480 ezer ember idő előtti halálát okozhatta a légszennyezettséggel összefüggésben álló antibiotikum-rezisztencia.

Ebben a vizsgálatban arra nem tértek ki, hogy az összefüggésnek mi a pontos tudományos háttere. Vannak arra utaló jelek, hogy a szálló por tartalmazhat antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat, amelyek bejuthatnak a szervezetbe – jegyezték meg a tanulmány szerzői, kiemelve, hogy a levegő szennyezettségének csökkentése hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításához is.

A különböző jövőbeli lehetséges forgatókönyvek modellezése során arra jutottak, hogy ha nem mérséklődik a levegő szennyezettsége, akkor 2050-re az antibiotikum-rezisztencia világszerte további 17 százalékkal erősödhet.