Abszolút elégedetlen a közbeszerzésekkel az unióban az Európai Számvevőszék, amely szerint hiába a jó szándékú tervek, azokból semmi sem valósult meg. Lassúak és körülményesek az eljárások, ezáltal a közvetlen odaítélések száma nőtt, nem pedig a verseny, amely színvonalasabbá és főleg olcsóbbá tehetné a projekteket.
Fotó: AFP
Legutóbb kivételesen elégedetten nyilatkoztak a számvevők, most ellenben nem finomkodtak, és már az elején leszögezték: az egész EU-ban gyengült a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által odaítélt közbeszerzési szerződésekért folyó verseny. 2011 és 2021 között egyre kevesebb vállalkozás versengett azért, hogy kivitelezési munkálatokat, árukat és szolgáltatásokat kínáljon közintézményeknek, míg a hatóságok gyakran közvetlenül fordultak konkrét vállalatokhoz.
A 2014-es reform sem tette vonzóbbá a közbeszerzési eljárásokat, sőt,
épp a visszájára sült el: noha fokozhatta volna a versenyt, és segíthette volna a tagállamokat abban, hogy az adófizetők pénze szempontjából a legjobb ár-érték arányt érjék el, az eljárások hossza még tovább növekedett, és nyilvánvaló probléma az átláthatóság is.
Az eljárások majdnem fele nem is valós közbeszerzés
Az Európai Számvevőszék a mostani riportjában előrebocsátotta, hogy a közbeszerzés elvben döntő fontosságú az egységes piac szempontjából, mivel „ösztönzi a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremt, és segíti a közintézményeket abban, hogy nyílt és versenyalapú eljárások révén a legelőnyösebb ajánlatokat érjék el”.
Ezért is dolgozta át a vonatkozó irányelveit az EU 2014-ben, hogy egyszerűbbek és átláthatóbbak, innovatívabbak legyenek az eljárások, megkönnyítve a részvételt a kis- és középvállalkozásoknak.
Fotó: Shutterstock
A jelentés részletezése szerint a három fő versenymutató – az egyajánlatos közbeszerzés, a közvetlen odaítélések és az ajánlattevők száma – esetében a tendenciák a legtöbb tagállamban továbbra sem kielégítők, és nem történt általános javulás a verseny terén.
Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások szintje 2021-ben érte el csúcspontját, amikor az összes szerződés 42 százalékát úgy ítélték oda, hogy csak egy vállalat pályázott.
Emellett az egyajánlatos közbeszerzések száma EU-szerte megkétszereződött 2011 óta, míg az ajánlatot benyújtó vállalatok száma a felére, eljárásonként nagyjából hatról háromra csökkent.
Görögország jól viselkedik, Ciprus nagyon rosszul
Ezenfelül szerződéskötéskor a hatóságok gyakran közvetlenül kértek fel egy vagy több vállalkozást, hogy nyújtsanak be ajánlatot – nyilvános ajánlati felhívás kiírása nélkül. Az ilyen közvetlen odaítélés csak különleges körülmények között megengedett, mivel elfojtja a versenyt, ehelyett szinte valamennyi tagállamban egyre gyakrabban fordultak elő, és a 2021-ben bejelentett összes közbeszerzési eljárás mintegy 16 százalékát tették ki. Az eredmények persze szélsőségesek:
- 73 százalékkal Szlovéniában volt a legmagasabb az egyajánlatos közbeszerzések aránya,
- 50 százalékos szinten maradt tízéves távlaton Lengyelországban, ami kiemelkedően magas,
- 42 százalékkal Cipruson volt a legnagyobb a közvetlen odaítélések aránya 2021-ben,
- 3 százalékkal pedig Görögországban a legkisebb.
Fotó: AFP
Nagyok a különbségek az ágazatok között is, hiszen a pénzügyi szolgáltatások terén 2011 óta szépen lecsökkent a közvetlen odaítélések száma, viszont az energiaszektor 2021-ben saját rekordot döntött e téren.
Az EU GDP-jének 14 százalékáról beszélünk
Egyébként nem elégedett a hazai Közbeszerzési Hatóság sem, az EU-tagállamok együtt pedig több mint 2 ezermilliárd eurót fordítanak a közbeszerzésekre évente, ami az EU bruttó hazai terméke mintegy 14 százalékának felel meg.
Ezért is voltak kritikusak az európai számvevők, akik nemcsak az eljárások átláthatóságával – a csalás és korrupció kockázatával szembeni legfőbb biztosítékkal – kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, hanem a határokon átnyúló közbeszerzések kis volumene miatt is. Kifejezetten felkérik az Európai Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a közbeszerzési célkitűzéseket, és terjesszen elő intézkedéseket a verseny előtt álló legfontosabb akadályok leküzdésére.
A bizottságnak cselekvési tervet kell előterjesztenie annak érdekében, hogy felszámolja a verseny előtt álló legfőbb akadályokat, és vonzóbbá tegye a közbeszerzési szerződéseket a vállalkozások számára
– nyilatkozta Helga Berger, az ellenőrzésért felelős számvevő. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben az EU-nak és tagállamainak nem sikerült fokozniuk a közbeszerzési szerződésekért folyó versenyt, és sajnálatos módon ki kell mondanunk: ez az évtized elveszett.
