Októberben versenyt korlátozó megállapodás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Közbeszerzési Hatóság a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A hatósághoz közérdekű bejelentés érkezett, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy csaknem 30 közbeszerzést manipulálhattak. 

Így összesen közel 1 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el valódi verseny nélkül 

– mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A hatóság szerint az ország számos pontján összehangolt ajánlattétellel élhettek.

A hatóság szerint az ország számos pontján összehangolt ajánlattétellel élhettek. Fotó: Mártonfai Dénes/Mediaworks

Gyanúra az adott okot, hogy az ajánlatkérők jellemzően a teljesítés helyétől nagy távolságra lévő cégeket hívtak fel ajánlattételre, ami szokatlan olyan építési beruházások esetében, mint például egy helyi útfelújítás vagy szennyvízkezelés.

A forgatókönyv 28 esetben szinte ugyanaz volt: egyeznek a gazdasági szereplők, egyezik a közbeszerzési tanácsadó és az eljárások is nagyon hasonló gyakorlatot mutatnak, ráadásul valamennyi alkalommal ugyanaz volt a nyertes. „Megvizsgáltuk a közérdekű bejelentést: álláspontunk szerint közbeszerzési jogi, versenyjogi és büntetőjogi vizsgálat is indokolt ezekben az ügyekben” – hívta fel a figyelmet a lapunknak adott interjúban Kovács László.

A közbeszerzési jogi szempontú vizsgálatot a hatóság lefolytatta: a közbeszerzési törvény megsértése miatt jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a jogsértést meg is állapította. A versenyjogi szempontok szigorú vizsgálata érdekében az ügyeket átadta a versenyhivatalnak, a büntetőjogi vizsgálat érdekében pedig a BRFK-nál tett feljelentést.

Kiterjedt mechanizmus biztosítja a közbeszerzések szabályosságát

A beérkező bejelentések, jelzések vizsgálatán túl a Közbeszerzési Hatóság összetett ellenőrzési folyamatokkal biztosítja a hazai közbeszerzések törvényességét és tisztaságát.

Egyik legfontosabb eszközünk a prevenció, ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai párbeszédre és tudásmegosztásra.

Ebből a célból rendeztük meg idén is a Közbeszerzési Expót. Tavaly 10 év után szerveztünk újra ilyen szakkiállítást, és azt tapasztaltuk, hogy a szakemberek hasznosnak találták. Éppen ezért nem is volt kérdés, hogy idén újra helyet adunk az ilyen rendezvényünknek” – fogalmazott a hatóság elnöke.

A rendezvény látogatói több mint 20 szakmai szervezet standját kereshették fel, ahol lehetőség nyílt az érdeklődők kérdéseinek megválaszolására, illetve a kiállító szervezetek tevékenységének közérthető, újszerű bemutatására.

Idén már közel 100 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a hatóság elnöke

A szervezet átfogó ellenőrzési tevékenységének hatására 2023 első kilenc hónapjában összesen 422 jogorvoslati eljárás indult a hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Ebben az időszakban a jogorvoslati eljárások következtében összesen 369,5 millió forint bírságot szabtak ki a szabálytalanságot elkövető ajánlatkérőkre vagy a gazdasági szereplőkre – derül ki a Közbeszerzési Hatóság harmadik negyedéves gyorsjelentéséből.

Idén szeptember végéig a hatóság munkatársai 20 242 közbeszerzési hirdetmény ellenőrzését végezték el annak érdekében, hogy már a nulladik lépésnél, azaz a kiírásoknál biztosítsák az eljárások törvényeknek való megfelelését. „A megelőzés mellett a megkötött közbeszerzési szerződések teljesítésének vizsgálatára, tehát az utólagos ellenőrzésre is jelentős erőforrást biztosítunk. Ellenőrzési munkánknak köszönhető, hogy az első három negyedévben a 422 esetből 99 alkalommal hivatalból kellett jogorvoslati eljárást kezdeményeznem a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amivel a felügyeleti szervek közül magasan a Közbeszerzési Hatóság a legaktívabb ezen a téren” – mondta a hatóság elnöke.

Biztosított a verseny

Az intézmény több fontos mutatót is közzétesz a jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos eljárások alakulása. A szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.

Az Európai Bizottság szerződésalapú módszertana szerint vizsgálva az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések szám- és értékaránya is jelentősen alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az uniós eljárásrendű (nagy értékű) egyajánlatos szerződések számarányát illetően 2022 első három negyedévéhez képest enyhe csökkenést lehetett megfigyelni.

A közbeszerzési verseny másik lényeges indikátora az egy eljárásra érkező ajánlatok átlagos száma: ez 2023 első három negyedévében 7,8 darab volt, ami közel másfél ajánlattal meghaladja az előző év azonos időszakának hasonló adatát. Ez a mutató évek óta magas szinten áll, ami azt jelzi, hogy a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzetet folyamatosan biztosítja a hatóság.

Egyre nagyobb hangsúly van a fenntarthatóságon

A környezetvédelmi és a szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének aránya a nemzeti eljárásrendben 2023 első három negyedévében jelentősen megemelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami jól jelzi, hogy az ajánlatkérők nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére közbeszerzési eljárásokban.

„A jövő a fenntartható közbeszerzések irányába mutat. 

Könnyen meglehet, hogy azok a szempontok – legyen szó zöld, innovatív vagy szociális eljárásokról –, amelyek ma még szabadon választhatók, néhány éven belül kötelező érvényűek lesznek” – mutatott rá Kovács László. Jelezte: „az állami szféra szereplőinek óriási a felelőssége: a saját beruházásaikon, közbeszerzéseiken keresztül példát mutathatnak és képesek lehetnek befolyásolni a gazdasági szereplők, illetve a teljes társadalom magatartását” – mondta az elnök. A szervezet számos kiadvánnyal is támogatja a szemléletváltást: májusban gyakorlati kézikönyvet adtak ki a zöld közbeszerzésekhez, emellett rendszeres időközönként tematikus zöld közbeszerzési füzeteket is megjelentetnek.