Munkájából adódóan szúrós szemmel vizsgálódik, és ritkán elégedett az Európai Számvevőszék, ám most kivételesen viszonylag jó véleményt fogalmazott meg a jelentésében, más kérdés, hogy alapvetően szomorú témáról: az bankszanálási mechanizmusáról.
Fotó: AFP
A szervezet minden évben megvizsgálja az EU-s egységes szanálási mechanizmust érintő pénzügyi kockázatokat, amely rendszer a csődközeli állapotban lévő bankok rendezett felszámolásának irányítására szolgál. A friss jelentés legfőbb megállapítása: nincs arra utaló bizonyíték, hogy az Egységes Szanálási Testület (ESZT), az Európai Bizottság (EB) és Tanács (ET) tévesen tüntette volna fel 2022-es beszámolójában a bankszanálási feladataiból eredő, függő kötelezettségeket.
Nem lesznek negatív bírósági döntések
Miként a dolgozat is rögzíti, az ESZT kulcsszerepet játszik az EU bankszanálási rendszerében, hiszen a feladata az Egységes Szanálási Alap felügyelete, amely válságok idején a csődközeli állapotban lévő bankok szanálására használható fel a bankunió 21 országában.
Az alaphoz a hozzájárulásokat a bankunió bankjai fizetik be a kezdeti nyolcéves időszak alatt, úgy, hogy az időszak végére, 2023-ra elérjék a végső célszintet – az ESZT 2022-es becslése szerint ez mintegy 80 milliárd euró.
Amikor idén júniusban zárták az ESZT, az EB és az ET 2022-es beszámolóját, még különféle jogi eljárások folytak az EU-s és nemzeti bíróságok előtt a szanálási vagy a szanálás mellőzéséről szóló határozatok ellen, a három szerv mégsem számolt be függő kötelezettségekről. Az ellentmondás oka, hogy megítélésük szerint igen valószínűtlen, hogy a peres eljárások rájuk nézve negatív eredménnyel zárulnának – illetve az ESZT nem tudta számszerűsíteni a nemzeti szinten folyó peres ügyek lehetséges pénzügyi hatását.
Vitatják a bankok a kötelező díjat
Az ESZT-nek az Egységes Szanálási Alaphoz való hozzájárulás kapcsán is számos ügye folyik a bíróságokon.
Az alapba a jogszabályok értelmében a bankunió csaknem 3000 bankjának előzetes hozzájárulást kell fizetnie – méretükhöz és kockázati profiljukhoz igazítva. Amikor 2016-ban létrehozták az alapot, az volt a terv, hogy éves befizetések révén 2023 végéig teljes mértékben feltöltik, ám tavaly 63, idén júniusban már 86 olyan ügy volt folyamatban az EU-s bíróságokon, amelyet az ESZT-vel szemben indítottak ezen hozzájárulásokat illetően.
Ennek nyomán az EU-s bíróságokhoz 2022-ben benyújtott új jogalapok eredményeként az ESZT függő kötelezettségei a 2021-es 8,1 millió euróról 2022-re 1891,6 millió euróra emelkedtek.
A legtöbb beadvány olyan bankokat érint, amelyek kétségbe vonták, hogy az alap éves célszintje és az abba általuk 2022-ben befizetendő összeg megfelelő ahhoz, hogy időben sikerüljön teljesíteni a becsült végleges célszintet, másképpen az ESZT azon döntését támadták meg, hogy 2022-ben mintegy 14 milliárd euró összeget szándékozik befizettetni.
Fotó: AFP
Emellett 2022 végén EU-szinten több mint száz ügy volt napirenden az ESZT ellen a Banco Popular Espanollal kapcsolatban, nemzeti szinten pedig még most is 334 ilyen eljárás van folyamatban. 2023 közepén a Sberbank csoport tagjainak szanálása kapcsán is nyolc ügy volt EU-s, öt pedig nemzeti bíróságok előtt.
Azért lenne min javítani
Összegzésében és végső megjegyzéseiben az Európai Számvevőszék úgy nyilatkozott, hogy semmi olyan nem jutott az illetékesek tudomására, amiből arra kéne következtetni, hogy az ESZT, az EB és az ET szanálási feladatainak teljesítéséből eredő, függő kötelezettségek bemutatása lényeges valótlanságot tartalmazna.
De azért megjegyezték, hogy az ESZT-nek javítania kell a kontrollrendszereit, hogy jobban dokumentálja indokolását azon esetekben, amikor függőben lévő EU-s bírósági ügy kapcsán csekélynek értékeli a pénzkiáramlás valószínűségét.
