BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagyon elszálltak a termőföld-árak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Van még tere a földárak emelkedésének, ugyanakkor összességében már most is nagyon drága a termőföld, ha azt nézzük, hogy például mennyi jövedelmet tud termelni.

A termőföld ára a hetvenszeresére nőtt, óriási kereslet van rá, hiszen csak korlátozott számban áll rendelkezésre, és mindezek ellenére elég mostohán kezeljük – mondta Sáhó Ákos, az Agrotax ügyvezetője a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciájának egyik panelbeszélgetésén. Kiemelte, hogy

rengeteg olyan szabályozás van, ami korlátozza a termőföldek finanszírozását és a vásárlását is,

pedig a másik oldalról nézve, igény mindenképpen van rá. Ráadásul bizonyos birtoknagyság alatt nem is fenntartható a gazdálkodás.

Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatóhelyettese a szabályozásról szólva hozzátette, hogy már vannak kormányzati elképzelések az egyszerűsítésre: az örökléssel kapcsolatban, például az osztatlan közös tulajdonok esetében, ahogy telik az idő, úgy fokozódik a probléma. Szerinte egy-egy tábla földnek akár több száz tulajdonosa is lehet. Ha értelmes méretű parcellákat alakítanának ki, legalább a probléma újratermelődése megszűnne – tette hozzá.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág igazgatója régóta tapasztalja, hogy a termőföld hitelezése a bankoknál nehéz terület, aminek a szabályozói környezet az egyik legnagyobb okozója. A termőföldet nem szabad minden más eszközhöz hasonlítani, mert véges számban áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy rengeteg területet vonnak ki a termelésből, változik a mezőgazdaságra alkalmas földek aránya, és mindig is kérdés volt, hogy egyáltalán a bankok akarják-e hitelezni a termőföldeket – a Takarékbank november elején jön ki egy ilyen termékkel.

Nőnek az árak

2050-re 9 milliárd ember lesz a Földön, ráadásul egy dinamikusan fejlődő ágazatról beszélünk, így rengeteg érv és ellenérv van arra, hogy a termőföldek ára nőni fog – mondta Hollósi Dávid. Szerinte,

ha valaki ma pénzt akar látni Magyarországon a földvásárlásból, akkor ilyen árak mellett nem is szabadna földet venni,

ugyanis csak azon dolgozna a jövőben, hogy a befektetett összeg megtérüljön. Úgy véli, hogy a környezet is arra spekulál, hogy a földek ára nőni fog a jövőben, ugyanis Olaszországban hatszoros, Ausztriában négyszeres, Hollandiában 15-szörös árak vannak.

Hollósi Dávid, Sáhó Ákos, Leskó Tamás. Fotó: Kallus György / VG

Leskó Tamás is úgy véli, hogy van még tere a földárak emelkedésének. Ugyanakkor összességében úgy látják, hogy már most is nagyon drága a föld, ha azt nézzük, hogy például mennyi jövedelmet tud termelni.

Nagyon elszaladtak az árak

– tette hozzá.

Az agrártámogatásokra szükség van

Hollósi Dávid kiemelte, hogy az ágazat 5-6 milliárd forintnyi eredményt állít elő, aminek körülbelül 70 százaléka az uniós támogatásokból származik. A válság idején az emberek elhalasztották például az autó- vagy ingatlanvásárlást, de élelmiszert fogyasztottak – tehát nincs akkora hozam, de az ágazat sokkal kiszámíthatóbb. A GDP kétszeresét szívja fel az ágazat hitelben, de az igazgató mégsem fél attól, hogy a hiteleket nem fogják tudni majd visszafizetni. „A tudásalapú hitelezés fogja ezt eldönteni: aki ért hozzá, az versenyelőnyben lesz” – tette hozzá.

A mezőgazdaságot mindenhol támogatják a világon – nyíltan vagy burkoltan. Az szerinte nem lehet vita tárgya, hogy a támogatás jó vagy rossz – ha ugyanis nem lenne, jönne a piac, a méretgazdaságosság, és nagyon megnehezedne a gazdák sorsa.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.