Az idén hoz, jövőre visz

A pénzintézeti különadón múlik az – mind az idén, mind a következő években –, hogy az állami költségvetésnek sikerül-e némi többlettel vagy minimális veszteséggel „átvészelni” a gazdaságélénkítés jegyében születő adótörvény-módosításokat – derül ki a Költségvetési Tanács (KT) tegnap közzétett elemzéséből. E „közteher” nélkül az idén mintegy 70 milliárd, 2011-től pedig éves szinten több mint 210 milliárd forinttal romlana a büdzsé egyenlege a gazdasági salátatörvény – hivatalos nevén az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló törvénycsomag – elfogadása és bevezetése esetén. A Matolcsy György nevével fémjelezhető csomagot érintő módosító javaslatokról a jövő héten szavaz a T. Ház, az egész tervezet zárószavazására pedig július 17-én kerül sor.

Amennyiben minden a tervek szerint történik, az idén még javul is a költségvetés helyzete, hozzávetőlegesen mintegy 80 milliárd forinttal. A pénzintézeti különadót számításba véve pedig 2011-ben és 2012-ben néhány tízmilliárd forint lesz a bevételkiesés. Tény, 2013-tól az átalakítások teljes, mintegy 200 milliárd forintos terhe a büdzsére hárul. Ám miután egyelőre csak az első kormányzati akciótervről van szó, a kabinet nyilván további intézkedésekkel kívánja a következő hónapokban, években javítani az egyelőre meglehetősen borúsnak tűnő középtávú hatásokat.

A KT tegnapi közleménye megerősíti: 2010 tekintetében az adócsomag eleget tesz a kötelező ellentételezés szabályának (vagyis nem üt rést a büdzsén). Ez részben annak köszönhető, hogy egyes lépéseknek minimális a költségvetési hatásuk. Ilyen többek között az adórendszeren kívüli kereset bevezetése a háztartási munkák körében, amely mindössze 300 millió forintos bevételkiesésben mutatkozik meg. Csak kicsit nagyobb tétel a még meglévő vagyonadók (a „vitorlás- és helikopteradó”) kivezetése (1,2 milliárd forint éves hatás), míg az illetékszabályok átalakítása 800 millió forintos mínuszban testesül meg az idén. Ez többek között annak a következménye, hogy az örökölt vagyon húszmillió forintig már eleve mentességet élvezett az illeték alól, a kiesésnek pedig valamivel több mint a fele hárul az állami büdzsére (a fennmaradó rész az önkormányzatokat érinti).

Izmosabb tételeket takar az értékcsökkenési leírás lehetőségének kiterjesztése a magánszemély bérbeadókra is: az idén több mint hatmilliárd, jövőre pedig ennek a kétszerese esik ki a költségvetésből e módosítás hatására. Mivel a könnyítésnek hála a jövőben kevésbé éri meg eltitkolni a lakás bérbeadásából származó jövedelmet, a KT szerint ennél csekélyebb is lehet a mínusz mértéke. A bérfőzési szeszadó módosítása 7,4 milliárd forintos éves „veszteséget” okoz, a legnagyobb hullámokat a társasági adó átalakítása kelti. A 10 százalékos kulcs általánossá tétele az idén közel 60 milliárd, jövőre 120 milliárd forintos tételt képvisel. A KT szerint a módosítás hatására növekednek majd a magánberuházások, ez pedig élénkíti a GDP-t is. E hatásokat is figyelembe véve a kiesés féléves szinten valamivel 50 milliárd, jövőre pedig 110 milliárd forint feletti összegre szűkül KR