BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyugdíj: jön az egyéni számla?

Jó esetben is közel kétszázmilliárd forintos deficitet okozna a tb-kasszában a friss kormányrendelet végrehajtása

Több százmilliárd forinttal kell csökkenteni 2012-ben a nyugdíjkifizetéseket akkor, ha valóra válik a szerdán a Magyar Közlönyben közzétett, a nyugdíjreformmal kapcsolatos lépésekről szóló kormányrendelet. Ebben ugyanis többek között az az elvárás szerepel, hogy a jövőben nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, egyéb költségvetési bevétel terhére nyugdíj nem fizethető ki. Vagyis a kormány – elvi szinten helyesen – véget kíván vetni annak az immár évtizedes hagyománynak, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot (NYA) évi több száz milliárd adóforinttal kell aládúcolni.

Ez a kormányzati terv 2012-től azonban meglehetősen érdekes helyzetet teremt. Jövőre a magán-nyugdíjpénztáraktól visszatérő vagyonból 451 milliárd, a korábban szintén a magánkaszszákat illető járulékok visszatereléséből pedig 361 milliárd forintnyi bevételhez jut az NYA – legalábbis ezek a számok szerepelnek a jövő évi büdzsében. Előbbi tétellel azonban a következő években már nem számolhat a kabinet, a járulékbevétel pedig a második pillér szűkebb körű fennmaradása esetén is csökkenni fog 2012-ben a 2011-es összeghez képest (lévén a járulék egy része ismét a kasszákhoz folyik be). Vagyis mintegy 500-550 milliárd forintos lyuk keletkezhet a nyugdíjbiztosításnál. Ez lehet valamivel kisebb akkor, ha a kormányzati remények szerint felpörög a gazdaság és a foglalkoztatás (és ezzel a járulékbevételek), a demográfiai folyamatokból viszont deficitnövekedés következik a tb-ben. Utóbbi két folyamat hatása azonban néhány éves távon még tízmilliárdokban sem mérhető, nemhogy százmilliárdokban.

Tény, hogy a már említett kormányrendelet egyúttal tehermentesíteni is igyekszik az NYA-t: valamennyi nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetés átkerülne a központi költségvetésbe. Csakhogy lapunk számítása szerint itt – a bevételkiesés mértékéhez képest – kisebb összegekről van szó. Szóba kerülhet a rehabilitációs járadék „büdzsésítése”, ám ez csupán 26 milliárd forintot érint, vagy a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások áthelyezése a központi költségvetéshez. Utóbbi 280 milliárd forint körüli éves terhet venne le az NYA válláról, ám egyelőre kétséges, hogy ezek az ellátások „nem nyugdíj jellegűnek” minősülnek-e. Ha pedig az állam a jövőben az adókból fedezné maguknak a nyugdíjfolyósító szerveknek a működését, az további 23,5 milliárd forintot jelentene. Más tételre a jövő évi költségvetési törvény tanulmányozása során nem bukkantunk, lévén több szociális jellegű kifizetés már korábban elkerült az NYA-tól. E számok alapján a 2012-től mutatkozó NYA-hiány mértéke 170 milliárd és 500 milliárd forint között alakulhat.

E ponton meglehetősen demagóg lenne olyasmit feltételezni, hogy a kormány ennek arányában csökkenti a nyugdíjakat, ám vannak további érdekes jelek az ominózus rendeletben. A dokumentum ugyanis leszögezi, hogy a társadalombiztosítás rendszerében is meg kell teremteni az egyéni számlavezetés lehetőségét. Ez eddig kizárólag a magánnyugdíjpénztárakból történő, minden várakozás szerint tömeges visszalépéssel kapcsolatosan merült fel, ám valójában nehezen képzelhető el, hogy egyes biztosítottaknak lesz egyéni számlájuk, másoknak meg nem. Lapunknak név nélkül nyilatkozó nyugdíjszakértők leszögezték: egyre közelebb kerülünk a Fidesz által még a választási győzelem előtt előszeretettel emlegetett egyéni számlás tb-rendszer (NDC) bevezetéséhez. Erre utal az is, hogy a rendelet szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az egyéni számla elhalálozás esetén a házas-, élettárs számára örökölhető legyen.

Az NDC-rendszer bevezetése a hosszú távú egyensúly szemszögéből kifejezetten előnyös lenne, ugyanakkor a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal tavalyi jelentése kimutatta: míg a mostani tb-szisztéma az adott évi átlagos nettó kereset 67,4 százalékának megfelelő öregségi nyugdíjat garantál, az NDC-nél ez az arány 56 százalék. Több szakértő szerint ebből a közel 12 százalékpontos eltérésből a bevezetés után néhány évvel már több tízmilliárd forintos megtakarítás adódhat.

Addig pedig az NYA hiányát a második pillérből visszatérő vagyonból lehet fedezni, ahogy ez szerepel is az említett rendeletben: e szerint a nyugdíjreform költségét az első és a második pillér egyesítése kapcsán keletkező bevételből kell finanszírozni, egyéb költségvetési forrás e célra nem használható fel. Mintegy háromezer milliárd forintos bevétellel számolva a kormány még akkor is évekig ki tudja „stafírozni” az NYA-t e vagyonból, ha annak egy részét az ígéretek szerint az államadósság csökkentésére fordítja.

„Érdekes” az időzítés

A szerdán megjelent rendelet szerint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek május 31-ig kell előkészítenie a tb-n belüli egyéni számlavezetés módjáról és feltételeiről szóló szabályozást.

Ez annyiból érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak viszont január 31-ig kell dönteni visszalépésükről. Vagyis minden bizonnyal több millió kasszatag úgy kénytelen határozni a „menni vagy maradni” dilemmájában, hogy – mint a rendelet fogalmaz – „a nyugellátási összeg számítására, a tb rendszerében megvalósuló egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-rendszerbe átlépő tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozás” csak hónapokkal később készül el. Persze a maradáshoz kapcsolódó tb-feltételek ismeretében valószínűleg nem ez a bizonytalanság okozza a legnagyobb fejfájást a tagoknak.


Ez annyiból érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak viszont január 31-ig kell dönteni visszalépésükről. Vagyis minden bizonnyal több millió kasszatag úgy kénytelen határozni a „menni vagy maradni” dilemmájában, hogy – mint a rendelet fogalmaz – „a nyugellátási összeg számítására, a tb rendszerében megvalósuló egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-rendszerbe átlépő tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozás” csak hónapokkal később készül el. Persze a maradáshoz kapcsolódó tb-feltételek ismeretében valószínűleg nem ez a bizonytalanság okozza a legnagyobb fejfájást a tagoknak. Selmeczi: leveleket kapnak a tagok Stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn az Országgyűlésben elfogadott törvény és a szerdán meghozott kormányrendelet – fogalmazott Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnapi tájékoztatóján. Hozzátette: minden magán-nyugdíjpénztári tag levelet kap arról, hogy mi a teendője és milyen jogok illetik meg. A levél többek között az egyéni számláról, az örökölhetőségről, a veszteség jóváírásáról és a reálhozammal kapcsolatos lehetőségről tájékoztatja az érintetteket. Nyugellátási kiadások részletesen -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.