Tavalyi deficitcél: kipipálva
A pénzforgalom szerinti kimutatásban egyébként ez az összeg a GDP 3,2 százalékának felel meg, erre rakódhat még az önkormányzati szféra 0,6-0,7 százalékos deficitje. A kormányzati várakozásokban azonban már az év elején, az előző kabinet alatt is 4 százalék körüli pénzforgalmi deficit szerepelt, ekkora hiány tehát még „belefér” a települések részéről, főleg, hogy a központi szféra deficitjét eredetileg 3,3 százalékosra tervezték.
Az egyelőre önkormányzatok nélküli államháztartási hiánycél annak ellenére valósult meg, hogy november végén a deficit meghaladta az éves előirányzat másfélszeresét. Decemberben azonban közel 435 milliárd forintos többletet mutatott a büdzsé, ez a bank- és válságadóknak, a kötelező magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításának és a költségvetési megtakarításoknak köszönhető – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleményéből. A bevételi többletek a tárca számítása szerint elérték a 420, a kiadási oldali megtakarítások pedig a 200-250 milliárd forintot.
Tény és való, hogy a decemberi többlet több mint kétszerese a 2009. decemberinek. Meglepetésnek annyiból nem nevezhető a friss államháztartási adat, hogy az elemzők és szakértők kivétel nélkül a hiánycél teljesülését jósolták. Bár a deficit-célkitűzés betartása a kormány részéről rögtön a hivatalba lépése után komoly gazdaságpolitikai manővert igényelt (lévén a második Orbán-kabinet a kezdetek kezdetén nem ragaszkodott volna túlságosan az előző kormány által „belőtt” deficitcélhoz, a nemzetközi környezet azonban végül nem tette lehetővé az eltérést), a piacok némileg hálátlan, de logikus módon immár a 2011-es évre összpontosítanak, így különösebb hatása nem lett a pénteki „örömhírnek”. Egyébként az idén sem az a fő kérdés, sikerül-e 3 százalék alá szorítani a hiányt (ez ugyanis már-már borítékolható), hanem hogy február végén valóban olyan lépéseket jelentenek-e be, amelyek hosszú távon is képesek biztosítani a deficit alacsonyan tartását.
Úgy tűnik azonban, a kormány valóban elkötelezett az alacsony hiányszint mellett. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén már egy 50 százalékos GDP-arányos államadósság-limit alkotmányos rögzítését is felvetette. Lapunknak azonban elemzők a közeljövő tekintetében „álomnak” nevezték e mérték elérését: amennyiben a kormány szigorú fiskális politikát folytat, és a második nyugdíjpillér vagyonának tetemes részét valóban az államadósság mérséklésére fordítják, a ciklus végére a GDP 70-71 százalékára csökkenhet az adósság. A tavalyi harmadik negyedév végi, 82 százalék fölötti érték becslések szerint már év végére 80 százalék alá került, hála a GDP növekedésének és a decemberi szufficitnek. Elemzők szerint 2012-től valóban esély nyílhat arra, hogy hazánk elkezdje „kinőni” az államadósságát, ehhez azonban 4-5 százalékos bővülésre és a hiány alacsonyan tartására van szükség.
Már léteznek fiskális szabályok
Jelenleg a kormányfő által felvetett alkotmányos államadósság-limitnél jóval kifinomultabb fiskális szabályok vannak hatályban (2008 óta), amelyek elejét veszik az államadósság növekedésének. „Ezek alaptörvénybe foglalása hitelesebbé teheti a kormány ez irányú elkötelezettségét, de egyelőre nem tudjuk, a limit valóban belekerül-e az új alkotmányba” – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Fontos lenne valami szankciót is társítani akár a jelenlegi, akár a jövőbeli államháztartási szabályok megsértéséhez. A 2011-es büdzsé megfelel a 2008-as törvénynek.A szabályozás előnyösebb, mint a lengyel alkotmányos deficitplafon, utóbbi lehetőséget ad a trükközésre. Ugyanis a helyi elszámolási módot veszi figyelembe, lehetővé téve „nemkívánatos” tételek kihagyását – mutatott rá Suppan.
A szabályozás előnyösebb, mint a lengyel alkotmányos deficitplafon, utóbbi lehetőséget ad a trükközésre. Ugyanis a helyi elszámolási módot veszi figyelembe, lehetővé téve „nemkívánatos” tételek kihagyását – mutatott rá Suppan. Sereghajtóból éllovas Hazánk térségi éllovassá vált az államháztartási egyenleg tekintetében, három százalék alatti deficitet – amennyi a 2011-es költségvetési törvényben szerepel – ugyanis egyetlen környező ország sem tud felmutatni. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint a környező államok közül a legkisebb hiány az osztrák büdzsét terheli, itt a GDP 3,6 százaléka lesz a deficit, máshol azonban 5 százalékot közelítő vagy meghaladó mértékű. -->
