Gyilkos spirálban Szlovénia
Az amerikai hitelminősítő egyrészt azzal indokolta döntését, hogy a szlovén bankoknak – a spanyol pénzintézetekhez hasonlóan – további jelentős feltőkésítésre lenne szükségük, ami újabb komoly terheket jelent a szlovén állam számára. A helyzet komolyságát jelzi, hogy – a Moody’s becslései szerint – az ország három legnagyobb bankja újabb, a GDP 2–8 százalékára rúgó tőkeinjekcióra tarthat igényt.
Az államnak már eddig is nagyon a zsebébe kellett nyúlnia az elsősorban a nem fizető hitelek miatt nehéz helyzetbe került bankrendszer megtámasztására: az ország vezető pénzintézete, a Nova Ljubljanka Banka tavaly például a GDP 0,7, idén júniusban pedig a bruttó hazai termék csaknem egy százalékának megfelelő támogatást kapott a kormánytól.
A bankok problémáinak áthárítása az államra gyilkos spirált indít el, hiszen ez rontja az ország adóskockázati megítélését, feljebb hajtja az állampapír-piaci hozamokat, azaz még drágábbá teszi az adósságrefinanszírozást, és így ellehetetlenítheti a költségvetési deficitcélok tartását. A piaci bizalom csökkenését jelzi az is, hogy a befektetői kereslet a közelmúltban a hosszú lejáratú államkötvényektől a rövid lejáratú kincstárjegyek irányába tolódott el.
Akarva-akaratlanul a lehúzó spirál részét képezik egyébként a hitelminősítő intézetek is, amelyek leminősítései nyomán a bankok még nehezebben kapnak hitelt az Európai Központi Banktól – erre figyelmeztetett korábban Marko Kranjec szlovén jegybankelnök is – , és így még inkább állami „apanázsra” szorulnak.
A helyzetet tovább súlyosbítják a tragikus növekedési kilátások: a már tavaly is 0,2 százalékkal zsugorodó szlovén GDP idén két százalékkal csökkenhet a Moody’s várakozásai szerint. Az önmagában amúgy fejlett szlovén gazdaság ugyanis a magyarhoz hasonlóan erősen exportfüggő – a kivitel több mint hetven százaléka megy az EU-ba –, és így igencsak megsínyli az eurózóna válságát.
Szakértők szerint jobb esetben csak a bankrendszer, rosszabb esetben az ország is uniós hitelcsomagra szorulhat, ha a negatív trendek fennmaradnak. A kormánynak egy hónapon belül meg kell tudni győznie a piacokat arról, hogy képes a költségvetés kézben tartására – mondta Joze P. Damijan szlovén közgazdász a helyi STA hírügynökségnek. Emellett szerinte egy gazdaságélénkítő intézkedéscsomag is szükséges ahhoz, hogy az ország ki tudjon törni az adósságspirálból.
Eladják a szlovén légitársaságot
A privatizációs program keretében értékesítené nemzeti légitársaságát a szlovén állam: az Adria Airways mintegy 75 százalékának eladására vonatkozó kiírás múlt héten jelent meg nemzetközi gazdasági napilapokban. Az érdeklődőknek szeptember 10-éig kell majd benyújtaniuk ajánlataikat a cégre, mely jelenleg mintegy háromnegyed részben az állam, negyed részben pedig négy nagy helyi bank – Nova Ljubljanska Banka, Hypo Alpe Adria, UniCredit, Abanka Vipa – tulajdonában van. Az Adria Airways az első negyedévben nyolcmillió eurós nettó veszteséget hozott össze, tavaly szeptemberben pedig 50 millió eurós tőkeinjekcióra volt szüksége a Reuters szerint. A magánosítási folyamat felgyorsítására egyébként már év elején ígértet tett a kormány, amely a tavalyi 6,4-ről 3,5 százalékra szorítaná le idén a GDP-arányos költségvetési hiányt.
