Még marad az alapkamat

Meglepően egységes maradt az elemzői kar a jegybanki alapkamat pályájával kapcsolatban – derült ki a Reuters havi elemzői felméréséből. A jövő hétfői monetáris tanácsi döntéstől is egyöntetűen az irányadó ráta tartását várják, akárcsak augusztusban. Mint ismeretes: a legutóbbi ülésen is 5,25 százalékon, vagyis eddigi mélypontján maradt a kamatszint, ám a szavazás jegyzőkönyvéből kiderült, a héttagú testületből ketten már emelésre voksoltak. A jelenlegi szinten maradhat 2011 végéig az alapkamat, ha a kormányzat nem lesz kiábrándító, és végre egy megnyugtató, átlátható költségvetési konszolidációs pályát mutat be – vélekedett Barta György, a CIB Bank vezető elemzője kommentárjában.

Egyébként az idei sorozatos negatív inflációs meglepetések ellenére is látna teret a monetáris lazításra a szakértő, ha kedvezőbbé válna a globális piaci hangulat. Negatív forgatókönyv esetén (például ha a hitelminősítők lerontják a besorolásunkat) monetáris szigorítás jöhet.
Eltérően ítéli meg a helyzetet Michal Dybula, a BNP Paribas varsói elemzője, aki év végéig 75 bázispontos szigorítást tart a legvalószínűbbnek, de sok múlik azon is, mit tesz a kormány az októberi helyi választások után, illetve hogyan alakul viszonyunk az IMF-fel. A lengyel szakértő jó hírként értékeli a legutóbbi, hiánycélt érintő kormányzati nyilatkozatokat, de figyelmeztet, még akadnak bizonytalan pontok is. Ilyen például a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolása, illetve a forint–svájci frank árfolyam, amely a pénzügyi szektort érinti a nem teljesítő hiteleken keresztül. Olyan verziót is el tud képzelni utóbbival kapcsolatban Dybula, hogy azért kell majd kamatot emelnie a jegybanknak, hogy felértékelje a forintot, s így segítse ki a gazdaságot. Ezzel együtt, ha a választásokat követően megnyugszanak a kedélyek, esetleg Orbán megváltoztatja álláspontját a valutaalappal kapcsolatban, akkor nem hezitálna lefelé módosítani kamatprognózisát a varsói szakember.

Az inflációs várakozások hajszálnyival kedvezőbbek lettek, mivel az augusztusi tényadat pozitív meglepetést okozott. Jelenleg a 2010-es drágulást 4,8 százalékosra várják az elemzők, ez jövőre 3,2 százalékosra mérséklődhet, mivel kifut a múlt év közepi áfaemelés hatása, és ezek szerint nem számítanak újabb, az árakat befolyásoló kormányzati lépésre. Így is elég fenyegető inflációs szempontból az élelmiszerek kiugró drágulása. A GDP-növekedési előrejelzések viszont látszólag minden ok nélkül ugrottak meg, hiszen az előző felmérés óta nem jöttek friss növekedési adatok, habár a második negyedévi bővülés részleteit megjelentette a KSH. A szerdai kiskereskedelmi adat azonban váratlanul kedvező lett, talán ezt vetítették ki a fogyasztásra az elemzők.
Eurózóna-csatlakozásunk várható időpontját is megkérdezte a Reuters, és az derült ki, egyre többen gondolkodnak 2015 utáni euróbevezetésben, éppen annyian, mint ahányan korábbi időpontban. Az ERM II árfolyamrendszerhez történő csatlakozásunkat ennek megfelelően szintén valamivel későbbre, 2012–13-ra teszik a közgazdászok.