Suppan: eltúlzott az MNB inflációs várakozása
„A Magyar Nemzeti Bank GDP növekedési prognózisa megfelel a várakozásaimnak” – mondta Suppan Gergely, a TarakérBank közgazdásza. A bruttó hazai termék növekedése 2012-ben 4 százalék fölé gyorsulhat, melyhez jelentősen hozzájárulnak az autógyárak beruházásai – fejtette ki a közgazdász.
A magas inflációs várakozás miatt jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy kamatemelés nélkül a rövidtávú áremelkedés tartósan magas inflációhoz vezet – írja a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az idén 4,9, jövőre 4 százalékos inflációt vár az MNB. 2012-ben is a 3 százalékos inflációs cél felett maradhat a pénzromlás üteme 0,3 százalékponttal.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn emelte meg irányadó rátáját 5,25 százalékról 5,5 százalékra. A jegybanki alapkamat növelését akkor elsősorban a növekvő inflációs nyomással indokolták.
„Az inflációs várakozást eltúlzottnak gondolom”, emiatt a kamatemelés is korai volt, azonban, ha az MNB csak a saját prognózisát tekinti, akkor indokolt a szigorítás - jegyezte meg Suppan Gergely.
Az infláció alakulásából jövőre kiesik a bázishatás: a jövedéki adók emelésének hatása kiesik, ez 0,4-0,5 százalékponttal kisebb inflációt indokol. Az infláció az év végére 4,2 százalékra lassulhat Suppan Gergely szerint. Jövő év harmadik negyedében elérjük a 3 százalékos célt.
„Ez után az infláció a legyezőábra alappályájához képest párhuzamosan lejjebb alakulhat” – mondta az elemző. „A fogyasztás élénkülése nem okozza az infláció felpörgését, ez csak akkor következne be, ha 5-6 százalékkal bővülne a fogyasztás, de 2 százalék körüli növekedésnél nem” – mutatott rá az elemző. Hozzátette: „a fogyasztás mélypontról állhat fel, 3 és fél évig esett”.
A válságadók áthárítása korlátozott lehet az elemző szerint: a telekommunikációs cégek nem nagyon tudnak árat emelni, például a hűségnyilatkozatok miatt, legfeljebb a mobiltelefonok árának esése lehet lassabb ütemű.
Az energiaszektorban többnyire hatósági árak vannak: a gáz árát emelni fogják, de az indokoltnál jóval kevésbé. A kiskereskedelmi szektorban is korlátozott lehetőségek vannak az áthárításra: a multinacionális cégek fizetik a legtöbb „válságadót”, míg a CBA és a Reál keveset fizet. A Tesco és a többi nagyvállalat valószínűleg nem az árakat fogja emelni, mert ezzel versenypozícióját rontaná, még akkor is, ha nincs közvetlen versenyben a CBA-val és a Reállal, hanem dolgozókat bocsáthat el – fejtette ki Suppan Gergely.
„Inkább az gyakorolhat hatást az inflációra, hogy a munkaerőpiac hogyan alakul: sokkal jelentősebb hatása lehet, mint az szja változásának.”
Az élelmiszerek árának robbanása több tényező közt a kedvezőtlen időjárásnak köszönhető, így a rossz termésnek. „Ha jövőre jobb lesz a termés, annak dezinflációs hatása is lehet” – mondta Suppan.
MNB: élelmiszerár-sokk és növekvő nyomás
2011 szeptemberére elérhetjük a 3 százalékos inflációs célt a közgazdász szerint, míg az MNB 3,3 százalékkal számol.
