Okosfejlesztések – bárhol az országban

Szakítva az eddigi gyakorlatban szigetszerűen megvalósuló okosváros-fejlesztési megoldásokkal, a felhőalapú, modulárisan felépülő, az adott települések igényeihez igazítható, panel jellegű szolgáltatások kialakítása a célja a Belügyminisztérium Monoron és a központi platformon megvalósuló okosváros-mintaprojektjének. Monor dinamikusan fejlődő Pest megyei település, mérete és szerkezete révén kiválóan alkalmas arra, hogy az okosváros-fejlesztések integrációjának központja legyen. A Belügyminisztérium által összefogott okosváros-fejlesztések célja, hogy a kialakított megoldások a lehető leggyorsabban, hatékonyan el tudjanak terjedni Magyarországon, és hasznosítani tudják a központi informatikai infrastruktúrát. Hajzer Károly informatikáért felelős államtitkár elmondta: négy fő elv mentén határozták meg az okosvárosok kialakításának célját: a szolgáltatások minőségének javítása, takarékosabb energiafelhasználás, a lakosok életminőségének javítása és gazdaságilag önfenntartó rendszerek kiépítése.

A központi platformszolgáltatás keretében az állam biztosítja a jövőben az okosvárosok működésének hátterét. Ennek részeként készül majd el a települési térinformatikai platform és a települési középület-kataszter, ezek képezik a helyi fejlesztések alapját. Szintén az állam biztosít majd egy települési mobilalkalmazást egyre bővülő tartalommal. Ezek segítségével közvetlenebb kapcsolat és ügyintézés alakulhat ki a lakosság és az önkormányzat között. A monori fejlesztés célja, hogy az okosmegoldásokat más városokba is átemelhető módon valósítsák meg.

A központi infrastruktúrára épülő okosváros-megoldások gyakorlatilag minden oldalról támogatják a város lakosainak és a városi infrastruktúrát üzemeltetőknek a hétköznapjait. A közlekedést segítő megoldásként telepíthető az okos-gyalogátkelő, amely szenzorokkal ellátva érzékeli, ha valaki átkelni készül és várakozik, és erre figyelmezteti az autósokat – többek között a fényerősség szabályozásával. Ugyanígy a világításszabályozásra épül a kerékpárutak és a járdák haladásszenzoros kialakítása is, amelynek segítségével csak abban a zónában világít erősebben az utcai lámpa, ahol épp járókelő vagy kerékpáros közlekedik. Az önkormányzatok jellemzően a legjelentősebb épületüzemeltetők, és ebben a tekintetben fontos, hogy megbízható, pontos és folyamatosan nyomon követhető adataik legyenek az általuk fenntartott intézmények működéséről. Ezek az adatok ma már meg tudják mutatni az üzemeltetőnek, hogy hol milyen energiafogyasztás történt megadott időszakban – így adott esetben egészen pontosan kalkulálhatóvá válik bármilyen energiahatékonysági beruházás megtérülése. Az ingatlanmenedzsment-rendszer szintén hasznos a karbantartások ellenőrzése, az erre fordított összegek hasznosulásának nyomon követése kapcsán. Mindez persze szenzorokat és digitális infrastrukturális hátteret is feltételez, amelyet az adott megoldáshoz igazítva kell kialakítani. A monori pilot-program célja, hogy az itteni tapasztalatokat hasznosítva a további bevezetéseket megkönnyítse a települési önkormányzatoknak. A fejlesztési elemeket úgy alakítják ki, hogy más településeken gyorsan testre szabhatók, paraméterezhetők legyenek az adott város, adott önkormányzat igényeinek megfelelően.