Megdöbbentő állítás Rákosrendezőről: a leszakadt vármegyékből özönlöttek a lakásfoglalók – senki sem tudja, véget ért-e a beáramlás
A XIII. kerületi önkormányzat már több mint egy évvel ezelőtt figyelmeztette a terület tulajdonosait – a magyar államot és a Budapesti Közműveket –, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a Rákosrendező melletti egykori MÁV-telep rendezése érdekében.
Tóth József a TV13-nak adott interjúban emlékezetet: sürgős intézkedést kérve – nyílt levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez és Budapest rendőrfőkapitányához, Baricska Norbert Tamáshoz, akivel személyesen is egyeztetett.
A nyílt levelében úgy fogalmazott:
egy év alatt egy korábban nyugodt városrészből újabb Hős utcát hoztak létre.
„Rákosrendező területe nem a XIII. kerület, hanem Zugló közigazgatási területén van, de ami ott történik, az rendkívüli hatással van a mi kerületünkre. A tulajdoni lapot megvizsgálva két tulajdonos szerepel rajta: a magyar állam és a Budapesti Közművek. Az ott lévő házak – egy kivétellel – MÁV-dolgozók lakásai voltak” – mondta.
A kerületvezető arról is beszélt, hogy a területen rendszeressé vált a droghasználat, a prostitúció, az utcai verekedések, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, valamint jelentősen megszaporodtak a lakásbetörések és a lopások is.
Elmondása szerint bódult állapotú emberek járják az utcákat, gyakran szóváltásba keverednek a járókelőkkel, miközben a környék parkjait is elfoglalták.
A helyiek több mint egy éve dokumentálják a területen tapasztalható állapotokat.
A lakásfoglalók jelenlétéről és a mindennapossá vált problémákról számos videó és fénykép került nyilvánosságra, miközben a lakók folyamatosan jelzik a történteket az önkormányzatnak és az illetékes hatóságoknak.
A kialakult helyzet miatt a környéken élők türelme is elfogyott: több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy mielőbbi beavatkozást követeljenek az illetékesektől.
Tóth József emlékeztetett arra is, hogy személyesen is egyeztetett Karácsony Gergellyel és Vitézy Dáviddal – utóbbival még a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnökeként – a terület rendezésének lehetőségéről.
A polgármester közölte:
az önkormányzat saját forrásból is vállalná a közel 100 millió forintos első ütem finanszírozását.
Jelenleg csak egyetlen lakás jogi helyzete rendezetlen, a többi épületben nincs jogszerű lakó, így szerinte semmi sem akadályozza a munkálatok megkezdését.
Szerinte mára drámaivá vált a helyzet, és úgy véli, a folyamat olyan mértékben eszkalálódott, hogy annak hátterében akár szándékosság is állhat. Bár ezt a felvetését nem fejtette ki részletesebben.
Hozzátette: korábban azzal érveltek az egyeztetéseken, hogy ha felszámolják az illegális telepet, az ott élők egyszerűen máshová költöznek. Szerinte azonban ez nem elfogadható indok.
Mint mondta,
ha a területet rendezték volna, akkor nem költözhettek volna be Hajdú-Bihar, Békés, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékből folyamatosan újabb emberek,
így nem alakulhatott volna ki a jelenlegi, közel százfős létszámú illegális közösség.
Tóth József szerint most már nincs idő a további halogatásra: elsőként a területet kell biztonságossá tenni, mert amíg az alapvető közbiztonsági problémákat sem sikerül kezelni, addig a Rákosrendező jövőjéről szóló nagyszabású fejlesztési tervek is hiteltelenné válnak.
Vitézy szerint már csak a fővárosra várnak – Magyar Péter több rendőrt ígért
Tóth József polgármester levelére eddig egyedül Vitézy Dávid reagált
A közlekedési és beruházási miniszter közölte: telefonon már tájékoztatta a polgármestert arról, hogy a MÁV megerősítése szerint a vitatott ingatlanok már a főváros tulajdonában vannak. Mint írta,
a Rákosrendező megvásárlásával ezek a területek is Budapesthez kerültek.
Vitézy felidézte: még fővárosi bizottsági elnökként ő kezdeményezte az épületek bontását, amelyet a Fővárosi Közgyűlés illetékes szakbizottsága támogatott is. Elmondása szerint a bontás akkor azért nem valósulhatott meg, mert a MÁV és Lázár János nem járult hozzá a terület birtokba adásához.
A miniszter szerint ez az akadály időközben megszűnt. Kiemelte, az új kormány biztosította a szükséges feltételeket, a MÁV pedig minden szükséges hozzájárulást megadott.
Hozzátette: amint a főváros készen áll, a területet birtokba adják, így megkezdődhet az épületek bontása.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az állam időközben értékesítette az ingatlanokat Budapestnek, az állam egyoldalúan már nem dönthet azok elbontásáról.
Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy a budapesti közbiztonság erősítése érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a polgárőrség bevonásával 30 napos fokozott ellenőrzési akció indul a fővárosban.
A miniszterelnök elmondta, hogy a belvárosi szórakozóhelyek környékén, valamint a Rákosrendező térségében hajtanak végre fokozott ellenőrzéseket. Utóbbi helyszínen a lakossági bejelentések nyomán rendelik el a nagyobb rendőri jelenlétet.
Eddig Karácsony Gergely főpolgármester sem, valamint Rózsa András, Zugló polgármestere sem reagált a Rákosrendezőn kialakult, lakásfoglalókkal és a közbiztonsági problémákkal kapcsolatos helyzetre.
A főpolgármester csütörtökön arról posztolt, hogy Budapest új rendőrfőkapitányával egyeztetett. A főpolgármester szerint a város közbiztonsági problémák jelentős része nem rendészeti, hanem szociális eredetű.
Zugló polgármestere nemrég arról írt eddig, hogy az elmúlt hónapokban városszerte egyre több panasz érkezik a közterületi drogfogyasztás, a hajléktalanság, valamint az ezekkel összefüggő közbiztonsági és köztisztasági problémák miatt.
Rákosrendező ügyében megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot és a Zuglói Önkormányzatot is. Amint válaszokat kapunk kérdéseinkre, beszámolunk az érintettek álláspontjáról.
Már nem a fejlesztés, hanem a közbiztonság miatt háborognak Rákosrendezőn
Rákosrendező fejlesztése az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott budapesti beruházásává vált.
A korábban Maxi-Dubaj néven ismert projekt eredetileg egy közel ötmilliárd eurós, az Egyesült Arab Emírségek befektetőihez kötődő városfejlesztésként indult volna, mára azonban teljesen új irányt vett.
A gazdasági együttműködésen alapuló beruházás keretében egy teljesen új városrész épült volna a vasútállomás környezetében.
A fővárosi tulajdonban lévő Budapesti Közművek élt elővásárlási jogával, amit az Orbán-kormány is tudomásul vett. Ennek eredményeként a terület a fővároshoz került, amely ezt követően nemzetközi tervpályázatot írt ki az új koncepció kidolgozására.
A pályázat eredménye alapján Rákosrendezőn mintegy tízezer új lakás és egy jelentős kiterjedésű városi park jöhet létre.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a rozsdaövezetek hasznosítása kulcsfontosságú feladat Budapest és más nagyvárosok jövője szempontjából.
A miniszter szerint a Rákosrendezőn megvalósuló fejlesztés mintául szolgálhat más magyar nagyvárosoknak is.
Tóth József polgármester szerint a lakosság és az önkormányzat számára azonban felháborodást okoz, hogy miközben már most látszik:
Rákosrendező fejlesztése hosszú éveket vesz majd igénybe, az állam és a főváros elsősorban azon vitázik, milyen tulajdoni arányban vegyen részt a beruházásért felelős projekttársaságban.
A polgármester úgy véli, ezzel párhuzamosan háttérbe szorulnak a legsürgetőbb feladatok. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a terület közbiztonságának és rendjének biztosításáért sem vállalnak felelősséget, miközben a környéken élők problémái napról napra súlyosbodnak.
Megdöbbentő állítás Rákosrendezőről: a leszakadt vármegyékből özönlöttek a lakásfoglalók – senki sem tudja, véget ért-e a beáramlás
