Megtörte a csendet a magyar Tesco a kivonulásról, először szólalt meg a vezére – a Tisza államtitkára világos üzenetet küldött: „Nem akarunk többé személytelen multikat látni"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Az elmúlt 26 év során a budaörsi Tesco áruház nem csupán bevásárlóhelyként szolgálta a vásárlókat, hanem a vállalat hazai történetének egyik meghatározó és kiemelt jelentőségű zászlóshajójává is vált. A hipermarket most új fejezethez érkezett: teljes átalakítás után, brit mintára megújult innovációkkal és dizájnnal nyitja meg újra kapuit" – ez szerepelt a Tesco Magyarország meghívójában az átalakított budaörsi hipermarket átadására, és a rendezvényen látott bemutatott áruházi fejlesztések alapján kevesen fogadnának arra, hogy lehet alapja a tekintélyes gazdasági lapban, a Financial Times-ban megjelent értesülésnek a Tesco közép-európai kivonulásáról . Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: piaci pletykákat ez alkalommal sem kommentálnak, azt viszont látják, hogy az infláció a jegybank és egyes elemzőműhelyek által jelzett szinten ragadhat, sőt, a sertéshúsnál az afrikai sertéspestisnek áttételesen átmeneti deflációs hatása is lehet.
Fotó: Vémi Zoltán /Világgazdaság
A Tesco egyetlen valamirevaló külpiaca maradt a közép-európai régió – adott már fel piaci jelenlétet a brit óriás
A Tesco „legkisebbről” szóló reklámszlogenjével lényegében ellentétes volument képviselne az, ha egyszer teljesülne az egyébként évek óta rendszeresen hallott értesülés, és a brit óriás valóban hátat fordítana a régiónak. A vállalat jelenleg összesen 561 üzletet működtet Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, összesen 22 000 alkalmazottal.
Az európai üzletág
- a legutóbbi pénzügyi évben 4,5 milliárd angol font árbevételt ért el,
- ámde mindösstze 115 millió fonttal járult hozzá a Tesco 3,2 milliárd fontos korrigált üzemi eredményéhez úgy, hogy az elmúlt évek márkaértékesítései után jobbára a régió maradt a legnagyobb piaca az Egyesült Királyságon és Írországon kívül.
Azt a brit Tescónál is látják, hogy a diszkontprés a régióban is egyre nő.
A Tesco korábbi éves jelentésében arról számolt be, hogy a régiós ág nyereségessége a szlovákiai erősödő verseny, valamint a fokozódó szabályozói nyomás következtében csökkent, ami alatt vélhetően a kiskereskedelmi különadókat is értik.
A vállalat több mint egy évtizeddel ezelőtt már mérlegelte a divízió értékesítését, amikor eszközeladások sorozatával igyekezett stabilizálni pénzügyi helyzetét.
Az jelentős, de egyébként önmagában nem meglepő fejlemény lenne, ha a Tesco valóban hátat fordítana a régiónak a közép-európai esetleges kivonulása kapcsán emlegetett Lidl és más diszkontláncok miatt. Emlékezetes: 2020-ban a Tesco bejelentette, hogy hátrahagyja Lengyelországban 300 boltját, logisztikai központjait azért, mert elvérzett a lengyel Biedronka és a Lidl nyomulása által felszított versenyben. A mintegy 181 millió fontos ügyletben a dán Salling Group vette át a lengyel Tesco-birodalmat, amely „nettósította” azaz saját, Netto üzletmárkájára szervezte át az üzleteket – talán nem is meglepetés, hogy az egykori Tesco-egységekbe a bivalyerős diszontmárkával leheltek új életet.
Fotó: Vémi Zoltán /Világgazdaság
Újít a Tesco, az államtitkár is véleményt fogalmazott meg a vállalatról
Maradva a magyarországi vonatkozásoknál: a Tesco közel 200 áruházat működtet és nagyjából 9 000 dolgozót foglalkoztat Magyarországon, a most mintegy 1 milliárd forintos költségű átalakításon átesett, eredetileg 2001-ben megnyílt budaörsi áruház pedig olyan újdonságokat mutat, melyek a lánc más egységeiben egyelőre nincsenek jelen.
A fizikai boltok esetében az üzletstruktúra három formátumát (hiper-, szupermarket, Tesco Express) az online vásárlás lehetősége egészíti ki, miközben a kiskereskedelmi szektor friss, a tavalyi évre vonatkozó toplistájában a negyedik helyre került, 907,4 milliárd forintos forgalommal (a Lidl forgalmának kb. a fele), ami a teljes FMCG-piac nagyjából 10-11 százalékát fedi le (a 2025-ös részletes pénzügyi jelentés IFRS-formátumban a napokban érkezhet (Pálinkás Zsolt szerint lehet, hogy augusztus elején), de az előzetes adatok alapján néhány milliárddal kisebb forgalmat bonyolított a Tesco, mint tavalyelőtt). A Tesco adózott vesztesége két év alatt 32 milliárd forintot ért el.
A kiskereskedelmi szektort persze a különadók is húzzák: a nemzetközi szereplők (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco) együttesen több mint 710 milliárd forintot fizetnek be évente adók és járulékok formájában, ami sokuknál (így a Tescónál is) felemészti a teljes profitmarzsot, és mínuszba billenti a mérleget. Eközben ugyanakkor új boltformátum megnyitásával kísérleteznek Magyarországon is:
a Premier franchise-rendszerben nyíló boltokból hamarosan érkezhet a harmadik, s ahogy a rendezvényen elárulták, ebben a kisebb városi formátumban csak 2 százalékkal magasabbak az árak, mint a hipermarketekben.
S bár üzleteket is zárnak be, a zászlóshajónak tekintett budaörsi áruházat most adták át megújítva, mely 2001-es megnyitásakor a Tesco globális hálózatának legnagyobb egysége volt.
Az ezek között a mozzanatok között feszülő, látszólagos ellentmondás feloldásához a bejárás okvetlenül nem vitt közelebb, de az alábbi fejlesztések önmagukban aligha támasztják alá a Pálinkás által piaci pletykának hívott értesüléseket. Ahogy a vezérigazgató köszöntőjében fogalmazott: „ezek mutatják, hogy merre tart a Tesco egésze”. A megújított budaörsi Tescóban többek között:
- nagyobb hangsúlyt kap a Scan & Shop rendszer, melyet a vezérigazgató közlése szerint már a vásárlások 8 százalékánál hssználnak vásárlók;
- okosmérleget helyeztek üzembe a frissáru-osztályon a lédig termékekre; ennek előnye, hogy a vásárlónak nem kell kiválasztani a lemérni kívánt árut, hanem a rendszer érzékelőin keresztül azonosítja azt;
- valamennyi frissáru-kategóriát (zöldség-gyümölcs, pékáruk, nyers húsok) egy részlegre redezték;
- elsőként a hálózat egységeiben, szárazjeges technológiájú, automata gyorshűtő használatát biztosítják térítésmentesen a vásárlóknak az áruház eladóterében.
A fejlesztések tükrében ezért elsőre különösen pikánsnak hatott Dr. Búza László államtitkár köszöntőjének első néhány mondata, melyek sorában elhangzott: „Egy újabb elelmszerboltra nincs szüksége Magyarországnak”.
Nem akarumk többé személytelen multikat látni
– mondta az államtitkár, majd azzal oldotta fel a retorikai csavart, hogy „a Tesco nem csak árut forgalmaz, hanem döntést hoz a magyar vidék jövőjéről”, és a kormányzat úgy látja, hogy a vállalat felelős vállalkozásként van jelen a magyar gazdaságban, környezettudatos, a fenntarthatóságra való törekvéssel, a vidék és a beszállítók iránti felelősséggel. Ezt egyébként a cég által az élelmiszerkínálatban megjelenített áruk eredete igazolja: a közlés szerint a termékek 85 százaléka magyar beszállítói forrásból ered.
Fotó: Vémi Zoltán /Világgazdaság
A cég ugyanakkor – és ezt már Pálinkás Zsolt tette egyértelművé a bejárás egy másik pontján - üdvözölné a még érvényben lévő, piacbefolyásoló kormányzati intézkedések kivezetését. Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere pedig úgy fogalmazott köszöntőjében, hogy „fogyasztóként akkor járunk jól, ha verseny van, nem ársapkák”.
Dr. Búza László államtitkár a sertéságazatot érintő, az afrikai sertéspestissel jelentkező, az intézkedéseknek köszönhetően leszálló ágába került válságáról szólva elmondta, a nemrégiben megtett felhívásuk a sertéshúsfogyasztás ösztönzésére azt a célt szolgálta, hogy a gazdálkodók és a kereskedők érdekében felpörgessék a hazai fogyasztást, amíg a járvány miatt a külpiaci kivitel gyengélkedik. „Egyelőre nem tudunk Vietnámba vagy Dél-Koreába sertéshúst eladni, pedig ezekben az országokban megfizetik a jó minőségű magyar sertéshús árát. Ezért köszönjük az áruházláncok együttműködését, ami a Tescónál azt jelenti, hogy júniusban 36 százalékkal csökkenteték az importsertés mennyiségét” – mondta az államtitkár, reagálva arra, hogy ezzel a hazai beszállítóknak nyílt nagyobb tér, akik árujukat az ASP miatt egyelőre nem tudják kölföldre eladni.
Piaci pletyka a régiós kivonulásról szóló értesülés
A budaörsi bejárás kontextusában különösen érdekes árnyalatot kapott a régiós kivonulás imént említett kérdése. „Reméltem, hogy nem kell válaszolnom arra az értesülésre, ami a Tesco közép-európai kivonulásáról szól” – mondta a Világgazdaságnak Pálinkás Zsolt vezérigazgató.
Piaci pletylákat nem kívánunk kommentálni, ahogy azzal kapcsolatban sem bocsátkozom találgatásokba, hogy miért tér visszaidőnként a kivonulás kérdése.
– mondta lapunknak nyilatkozva a vezérigazgató.
Fotó: Vémi Zoltán /Világgazdaság
A kérdésre, hogy a jelenlegi környezetben milyen árkilátásokra számíthatnak a vásárlók a magyarországi Tesco-áruházakban, Pálinkás Zsolt elmondta: szeptember-október folyamán enyhe emelkedés előfordulhat ugyan, de az árak alakulására vonatkozó prognózisuk megegyezik a jegybank és elemzői, tágabban értelmezett inflációs előrejelzéseivel. Vagyis arra számítanak, hogy az árak hosszabb távon is stabilak maradnak, nagyjából az említett prognózisok szintjén az áruházlánc kínálatainak esetében, mindössze enyhe kilengések fordulhatnak elő. Sőt, a sajátos sertéspiaci helyzet miatt jelenleg a Tescónál deflációs hatást látnak a nyers húsárunál.
A magyarországi áruházlánc a hormuzi válsággal legfeljebb az energia, azaz az olajpiaci vonatkozásokkal érintett, illetve a jövőben a termékekhez használt csomagolóanyagok vonatkozásában, hiszen ezek egy része kőolajszármazékot tartalmat. Az ázsiai gyárakból most érkező termékeket és azok árát a szállítási költségen keresztül pedig azért nem érinti a válság, mert azok a mostani eszkaláció előtt már útnak indultak.
