Az EXIM minden főbb paraméter szerint jelentős fejlődést ért el az elmúlt években. Miként sikerült ez?
Kisgergely Kornél: A legnagyobb ugrást kétségkívül az okozta számunkra, hogy a pandémia idején az EXIM nagyon fontos szerepet töltött be, elsősorban a gyorsan bevezetett kárenyhítő hitelprogramokkal, amelyek révén rövid időn belül hitelhez tudtuk juttatni azokat a vállalkozásokat, amelyeknek a koronavírus-járvány hatásai miatt nagyon nagy szükségük volt a megfelelő finanszírozásra. Ez hozzávetőleg 700 milliárd forint hitelt jelentett a hazai cégek számára. A pandémiás időszak azonban már elmúlt, továbbá hivatalosan is lezárult az az átmeneti uniós szabályrendszer, amely az említett termékek nyújtását lehetővé tette. A koronavírus okozta nehézségek után azonban rövid időn belül újabb válsággal kell szembenéznünk, amely az orosz–ukrán konfliktus és az ennek nyomán elfogadtatott szankciók miatt az energiaárak drasztikus növekedését hozta magával. Ezzel újra fontos szerep hárul az EXIM-re.
Ez hogyan érintette a vállalkozásokat és az EXIM-et?
Az adott helyzetben, az energiaárak drasztikus emelkedése nyomán az is világossá vált, hogy sürgősen egy koordinált, kormányzati szinten is összehangolt intézkedéscsomagot kell indítani, amelyben az EXIM-nek meghatározó szerepe lehet. Először is a vállalatoknak szükségük van rövid távú, gyors segítségre, amely szükséges a túlélésükhöz a mostani, nehéz helyzetben. Másodsorban pedig kell hogy legyen egy a hosszú távú beruházásaikat is ösztönző finanszírozási könnyítés, amely pedig az alkalmazkodáshoz tud hozzájárulni, és ezáltal a vállalkozások hosszú távú életképességét segíti. A várakozásunk ugyanis az, hogy az energiaárak tartósan jóval magasabbak lesznek a háború előtti szinthez képest, és ehhez a magyar vállalkozásoknak is idomulniuk kell. Ezért azt a folyamatot, amelyet a karbonsemlegesség elérésének támogatására indítottunk el, fel kell gyorsítani, az EXIM azokban a programokban is aktív szerepet vállal, amelyek ennek a célnak a megvalósítását segítik a hazai vállalkozói világban.
Egyre többször kerül szóba kormányzati szinten hazánk külső egyensúlya is. Melyek azok az irányok, amelyek mentén az EXIM magyar gazdaságban betöltött közvetítő szerepe tovább erősíthető?
Az energiaárak drasztikus növekedése a folyó fizetési mérlegünk egyensúlyát is megbontotta, tehát nem pusztán a gazdaságot hátráltatja, hanem az ország külső egyensúlyát is. Ehhez a helyzethez pedig alkalmazkodnunk kell, ennek része az energiafüggőség és az energiafelhasználás csökkentése, de része kell legyen az exportunk növelése is. Így biztosíthatjuk ugyanis azt a devizabevételt, amely az egyensúly helyreállításához szükséges. Ebben az EXIM-re értelemszerűen fontos szerep hárul.
Az növelése mellett ki kell emelni a jövedelemegyenleget is, amelynek javításához nagyban hozzájárulhat az a kormányzati törekvés, amely „kifektetési stratégia” néven vonult be a köztudatba. Ha a magyar vállalatok külföldön fektetnek be, külföldön vásárolnak cégeket, akkor nemcsak itthonról külföldre áramlik a profit, hanem felerősödik az ellenirányú áramlás is, és a magyar vállalkozásoknak is lehet a jelenleginél sokkal több, külföldről származó osztalékbevétele. Ennek támogatására új terméket fejlesztett az EXIM, ami új fejezetet, új fókuszt is hoz a társaság életébe.
Hogyan alakult az idei év az EXIM szempontjából?
Az idei évünk nagyon sikeresen és a várakozásaink felett alakult, ami a pandémiás krízisprogram alatt meghirdetett refinanszírozási termékeinkhez köthető elsősorban. Ezeket a konstrukciókat június végéig lehetett a refinanszírozó partnerbankokon keresztül elérni: ezzel együtt a kifizetések azóta is folynak, csak augusztusban 60 milliárd forintot folyósítottunk különböző hiteltermékekbe.
Ami a főbb számokat illeti, az EXIM kitettségeinek teljes állománya – amelybe a hitelek mellett a biztosítások, a tőkebefektetések és a garanciák is beletartoznak – több mint 7 százalékkal, 2140 milliárd forint közelébe emelkedett a január eleje és augusztus vége közötti időszakban, miközben a mérlegfőösszeg 15,6 százalékkal, 1870 milliárd forintra duzzadt. Közben csak 2022 első nyolc hónapjában közel az egytizedével emelkedett az ügyfeleink száma, döntő részük változatlanul kis- és középvállalat. Az üzleti aktivitásunkat, a gazdaságban betöltött szerepünket szintén jól szemlélteti, hogy január eleje és augusztus vége között összesen 306 milliárd forintnyi hitelt folyósítottunk partnereinknek. Azt látjuk, hogy az EXIM súlya folyamatosan növekszik a vállalati finanszírozási piacon, a teljes állomány hozzávetőleg 15 százaléka hozzánk köthető. A jelenlegi környezetet látva pedig mindenképpen arra számítunk, hogy ez az arány tovább nő majd.
Az idén decemberig futó Zöldfinanszírozás program az exportáló – vagy exportot tervező – vállalkozások fenntarthatóságot szolgáló beruházásait, fejlesztéseit hivatott támogatni. Mennyire bizonyult sikeresnek ez a program, folytatódhat-e tovább, és ha igen, milyen feltételekkel?
Az EXIM volt az egyik első bank, amely megkapta az MNB-től a zöldminősítést, és így az elsők között indítottunk el fentarthatósági programot a hazai piacon. Ami a terméket illeti, az idei évre egy pilot időszakként tekintünk, amikor le tudjuk tesztelni ezekkel a termékekkel a piacot, és értékes visszajelzéseket kapunk arról, hogy esetleg hol érdemes változtatni. Sok olyan ügylet van, amelyről tárgyalunk, ám az idén még kevés folyósítás történt. Úgy gondolom azonban, hogy az önmagában is felértékeli a fenntarthatósági irányvonalat, és az, hogy nekünk már közel egyéves a tapasztalatunk ebben, nagy segítség lesz a további termékfejlesztések során.
A tőkekifektetés jelentőségéről már beszélt az imént, miközben az intézmény működését felügyelő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint is nagyobb hangsúlyt kell fektetni ennek az ösztönzésére. A magyar cégek külföldi terjeszkedéséről ugyanakkor – leszámítva néhány hazai nagyvállalatot – keveset lehet hallani. Hogyan lehet ösztönözni a cégeket, hogy vásárolni is merjenek a külpiacokon?
Természetesen a kifektetések ösztönzése nem azt jelenti, hogy most minden hazai cégnek abban kellene gondolkodnia, hogy külföldi leányvállalatokat vásároljon, vagy külföldön valósítson meg befektetéseket. Ez azoknak a vállalatoknak opció, amelyek olyan fejlettségi szintnél tartanak, hogy Magyarországon már bizonyítottak, külpiaci tevékenységük is van, és ezt a jelenlétet bővítenék azzal, hogy célba vesznek olyan piacokat is, amelyeket már amúgy is elég jól ismernek – ez jelenthet beruházásokat éppúgy, mint vállalatok felvásárlását. Az EXIM a folyamatot azzal tudja segíteni, hogy finanszírozást biztosít hozzá, olyan kedvező feltételekkel, amelyek megkönnyítik, hogy ezek az ügyletek létrejöjjenek. Mi azonban csak akkor tudunk belépni a folyamatba, ha a vállalat részéről már adott a komoly elhatározás. Egyébként azt látjuk, hogy a magyar gazdaságban vannak olyan ágazatok, amelyek jelentős keresletszűkülés elé néznek belföldön. Az érintett cégek a felszabaduló kapacitásaikat akár külföldi terjeszkedésre is fordíthatnák, ebben pedig mi pénzügyi szempontból tudunk segíteni.
Egy közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint az EXIM a közeljövőben vállalati adósságpapírokat (például kötvényeket, jelzálogleveleket) is vásárolhat. Hogyan kívánják kihasználni ezt a lehetőséget?
Ez a módosítás tulajdonképpen csak lekövette azt a fejlődést, amely a magyar pénzügyi piacokon az elmúlt években lezajlott. A jegybank Növekedési kötvényprogramja nyomán a magyar vállalatikötvény-piac új lendületet kapott. Úgy gondoljuk, hogy a jövőben a zöldkötvények lehetnek azok, amelyek ezt a lendületet fenntartják. Számunkra ezek nagyon vonzó projektek, és nagyon szívesen veszünk részt akár zöldkötvények lejegyzésében is. Annál is inkább, mert mi magunk is könnyebben kapunk forrást ilyen, a fenntarthatóságot célzó projektekre a nemzetközi intézményektől. Emellett pedig egyre több előírás szab utat a bankoknak, hogy hitelezésük mind nagyobb része zöld irányba menjen. Tehát mi is olcsóbban tudunk forrásokhoz jutni zöldprojektek finanszírozására, és így kedvezményes finanszírozást tudunk biztosítani a magyar vállalatoknak – például zöldkötvények megvásárlásával.
Az elmúlt időszakban a kamatkörnyezet is gyökeresen megváltozott, ennek nyomán drasztikusan megdrágult a piaci alapú vállalati finanszírozás is. Emiatt most a cégek többsége az újabb támogatott hitelprogramok megjelenését várja. Ez mit jelenthet az EXIM szempontjából, számítani lehet-e arra, hogy növekszik az érdeklődés a programjaik iránt?
Az állami bankoknak egy ilyen helyzetben, mint a mostani, az lenne a feladatuk, hogy anticiklikus működést tudjanak megvalósítani, vagyis amikor a gazdaság lassul, akkor növeljék az aktivitásukat, és próbálják tompítani a visszaesést. Az EXIM többnyire a piaci kamatok alatti áron tud finanszírozást nyújtani, bár azt fontos hozzátenni, hogy a mi forrásköltségeink és így a kamataink is nőnek a piaci árak emelkedésével párhuzamosan. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy nagyon magas inflációs környezetben vagyunk, ha a reálkamatokat nézzük, ott nem látható olyan drasztikus emelkedés, mint a nominális kamatokban. Ugyanakkor a vállalatok jókora része nem feltétlenül tudja teljesen áthárítani az energiaköltségek drasztikus emelkedését a fogyasztókra, így szükség van olyan programokra, amelyek segítik őket abban, hogy az energiaköltségeiket hosszabb távon kordában tudják tartani, és így a versenyképességüket meg tudják őrizni.
Tervezik-e a termékpaletta bővítését, és ha igen, mikor és hogyan?
A most futó programjaink nagyon népszerűek, és igen tetemes mennyiségű folyósítást sikerült már az idei évben elérnünk, részben azáltal, hogy más támogatott konstrukciók – elsősorban a jegybank különböző programjai – időközben kifutottak, így felértékelődött az EXIM refinanszírozásának és exportfinanszírozásának a szerepe. Az is világos azonban, hogy ezenfelül is szükség lehet új programok elindítására, amelyek kidolgozásán az elmúlt hónapokban nagy erőkkel dolgoztunk. A héten hivatalosan is elfogadásra került az EXIM Gyármentő beruházásihitel-program, amely százmilliárd forint keretösszegig támogatja a hazai közép- és nagyvállalatok körét az energiafüggetlenség és a klímacélok elérésében azzal, hogy ösztönzi a vállalatokat a fenntartható működésük megteremtésében. A 2023. január 1-jétől igényelhető majd, és olyan beruházási célok elérésére használható fel, mint az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások, illetve kiegészítő jelleggel technológiai korszerűsítésre vagy kapacitásbővítésre.
Az elmúlt pár nap további aktualitása a Tungsram-ügy. Mi volt az EXIM álláspontja?
A banktitok kötelez minket, ezért csak általánosságban tudok fogalmazni. Társaságunknak mint a Magyar Állam tulajdonában lévő, állami vagyonnal gazdálkodó szervezetnek minden helyzetben felelősen, a jogszabályokat maximálisan betartva kell eljárnia. Az EXIM a hitel visszafizetéséről, annak fedezeteiről nem mondhat le. Az EXIM a csődegyezségi javaslat értékelése során csak azt a szempontot veheti figyelembe, hogy várhatóan melyik lehetőség okoz kisebb állami vagyonvesztést, a kockázatokat is figyelembe véve.
Viszonylag új vezetőként milyen középtávú ambíciói vannak az EXIM-mel kapcsolatban, hol szeretné látni három-öt év múlva az intézményt?
Az a célom, hogy a mostani, nagyon nehéz gazdasági környezetben – amely várakozásom szerint még évekig fennmarad – az EXIM hatékonyan tudja segíteni az exportképes magyar vállalatok túlélését és alkalmazkodását az új gazdasági környezethez és feltételekhez. Ami pedig magukat a szervezeten belüli lehetőségeket illeti, szeretném folytatni az elődeim által megkezdett modernizációs folyamatokat, ami egyrészt a belső működés egyszerűsítését, a hatékonyságnövelést és a működési kiválóság előmozdítását jelenti, másrészt a munkavállalók mindennapjait könnyíti, annak érdekében, hogy olyan kérdésekre tudjunk fókuszálni, mint a szervezeti kultúra és értékek, a munkavállalói élmény és motiváció, valamint a gördülékeny belső kommunikáció. Az EXIM brand láthatóságát és márkaértékét tovább szeretném erősíteni, és elérni azt, hogy mindenki, aki itt dolgozik, nagyon büszke legyen arra, hogy ennél a vállalatnál lehet.
