A VOSZ beszállítói programot indít a hazai kkv-k fejlesztéséért (x)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a PricewaterhouseCoopers Magyarországgal és az Egyensúly Intézettel közösen létrehozta Beszállítói Program elnevezésű projektjét, melynek célja a hazai kkv-szektor nemzetközi vállalatokkal kialakított beszállítói pozíciójának erőteljes javítása. Előzményként érdemes megemlíteni, hogy a VOSZ Magyarország egyik legnagyobb mikro-, kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezete és kiemelt küldetése a kkv-szektor fejlesztése, a beszállítói program is ennek a versenyképességnövelő küldetésnek a fontos eleme. Kiemelt célja a magyar kkv-k nagyobb mértékű integrálása a Magyarországon tevékenykedő nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba. „A VOSZ Beszállító-fejlesztési Program két szakasza a tervezési, valamint a megvalósítási fázis. A program jelenleg a tervezési szakaszban van, ez a tervezési szakasz három fázisból tevődik össze. 

„Az első, úgynevezett helyzetértékelési fázis célja azon szektorok meghatározása volt, amelyek esetében megvizsgáljuk a kkv-k és a nagyvállalatok együttműködésében rejlő lehetőségeket. A fázis továbbá magában foglalt egy makrogazdasági elemzést, amelynek keretében becslés készült arra vonatkozóan, hogy a kijelölt szektorokban a kkv-k termelékenységének növelése milyen pozitív hatásokkal járhat nemzetgazdasági szinten” – mondta Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke, a Beszállítói Program vezetője.

„A második fázis keretében interjúk készültek és készülnek nagyvállalatokkal és kkv-kkal az együttműködés jelenlegi állapotának felmérése és a további kapcsolaterősítési lehetőségek megismerése céljából. A harmadik fázisban pedig olyan akciótervet állítunk össze a partnereknek, amelyek a megszerzett ismereteken alapulva hivatott elősegíteni a nagyvállalatok és a kkv-k közötti együttműködést” – adott képet az előkészítő munkáról Farkas Gábor.

Három iparágat választottak ki a partnerek, ahol a kkv és nagyvállalatok közötti kapcsolatokban rejlő potenciált, együttműködéssel azonosítható terjeszkedési lehetőségeket részletesen vizsgálják, ez pedig a járműipar, az akkumulátoripar, valamint azt élelmiszeripar. „A fő, de nem egyetlen kiválasztási szempont az iparágakba beáramló külföldi működő tőke összege volt. Bár a VOSZ programja a későbbiekben nem csupán erre a három területre terjed ki, azért választották ezeket a területeket, mert ezekben a szektorokban látványos eredmények érhetők el” – hangsúlyozta a program vezetője.

A 2017–2024 közötti időszakban ugyanis az említett három szektorba áramlott be a Magyarországra érkező külföldi működő tőke közel nyolcvan százaléka. Készül tehát egy átfogó nemzetgazdasági elemzés, amely a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) elemzésére, valamint a magyar tulajdonú kkv-k szerepére és lehetőségeinek felmérésére fókuszál. 

„A program sikerességét, annak  nemzetgazdasági hatásait indirekt módon a termelékenységi mutatókon keresztül tudjuk mérni. Az elemzés alapján, amennyiben a kkv-k ledolgoznák az európai uniós átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás egyharmadát, ez Magyarországon közel félszázalékos GDP-növekedési többletet eredményezhetne. Egy ötéves előrejelzési időhorizont végére ez azt jelentené, hogy a nominális GDP közel kétezermilliárd forinttal is magasabb lehetne, amely nagyságrend 410–880 milliárd forinttal magasabb éves állami bevételnek feleltethető meg” – emelte ki.

Ehhez szükséges a jelenlegi beszállítói gyakorlatokat összefoglaló riport elkészítése, GAP-elemzés. Ezenkívül a korábbi nemzetgazdasági elemzés eredményei alapján fejlesztési akciókat jelölnek ki a partnerek. A VOSZ Barométer eredményei szerint a megkérdezett vállalatok 18 százaléka rendelkezik aktív nagyvállalati beszállítói kapcsolatokkal – a legfeljebb öt főt foglalkoztató cégek esetében ez az arány 14, az öt főnél többet foglalkoztató kkv-k esetében 24 százalék. A VOSZ elemzése alapján a kkv-k 57 százaléka esetében korlátot jelentenek a nagyvállalati beszállítói láncba történő becsatlakozás tekintetében az előfinanszírozási nehézségek, míg a kkv-k 54 százaléka ütközik adminisztratív és nyelvi nehézségekbe a beszállító kiválasztási és a szerződéskötési folyamat során. Workshopok keretében azonosítják a résztvevők a potenciális fejlesztési lehetőségeket és a lehetséges megoldási javaslatokat. A program többéves, így megfelelően előkészített projekt indulhat el.

Az utolsó programfázis az akcióterv és szakpolitikai javaslatcsomag kidolgozása. A program hosszú távú célja egy olyan modell működtetése, ahol országosan a kritikusan érintett iparágak reprezentánsai bekapcsolódnak beszállítói együttműködésekbe és a szerzett tapasztalatokat a VOSZ a teljes tagságára vonatkozóan kamatoztatja. 

„Noha jelenleg a tervezési fázisban tartunk, annyi elmondható, hogy a kulcsterületek már most körvonalazódnak, a VOSZ pedig nekilát a célzott intézkedéseknek. Ilyen kulcsterületek például a kkv-k láthatóságának fokozása, digitális tudásuk, infrastruktúrájuk fejlesztése, a kkv és nagyvállalati kommunikáció javítása. Itt érdemes megjegyezni, elvétve bár, de még mindig akadnak olyan kisvállalkozások, amelyeknek honlapjuk sincs. A leendő akcióterv konkrét gazdaságpolitikai lecsapódása a kkv-k termelékenységi mutatóinak javulásában látványosan és kézzelfoghatóan mutatkozik majd” – mondta el Farkas Gábor.