Idén 10 százalék feletti mértékben nőnek a vezetői fizetések a gyártás-termelésben a Wyser kutatása szerint. A legnagyobb béremelést a kutatás-fejlesztési területen dolgozók kapták, ahol a keresetek 13 százalék feletti mértékben nőttek. Mindez rámutat arra, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés látható, ami vezetői szinten is érvényesül. A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – pl. mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.
A Wyser kutatásából azonban kiderült, hogy a vezetőknek nem az alapbér a legfontosabb tényező, amikor döntenek egy cég mellett: a bónusz, a cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve az is fontos, hogy milyen hátterű a vállalat. A szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat. Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.
Fontos lenne számukra az otthoni munkavégzés is, ám ez sok vállalatnál nem honosodott meg. A gyártás-termelésben dolgozó vezetők körében ezért egyre nagyobb feszültséget okoz, hogy továbbra sem terjedt el általánosan a home office, miközben ma már a gazdaság szinte minden szegmensében van lehetőség otthoni munkavégzésre. A gyártás-termelésben a vezetők, mérnökök esetében a home office irányába való elmozdulás a vállalat emberközpontúságát jelzi, hiánya miatt viszont megkérdőjeleződhet a munkavállalók elkötelezettsége – állapítja meg a kutatás.
Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a Wyser kutatása szerint a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is.
A válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt. A bérek azonban régiónként eltérnek. Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a fizetések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.
Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna.
Az autóipar hosszú ideje meghatározó a magyar feldolgozóiparban, klasszikus húzóágazat, és folyamatos megújulásra törekszik. Most komoly átalakuláson megy keresztül, ám úgy tűnik, hogy ez inkább vonzó a dolgozóknak, mintsem kockázatként értékelnék.
A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légiszállítás erősödése látható.
A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű cégeknél a válaszadók közel 70 százaléka szívesen dolgozna, amelynek történelmi okai lehetnek. A kutatás alapján a második legkedveltebb cégkultúra a skandináv, amely hasonló a némethez, de emberközpontúbb. Szalai Bence, a Wyser Technology üzletágának vezetője elmondta, hogy a válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek. A nagyobb magyar vállalatok tehát a kutatás szerint abszolút versenyképesek a multikkal szemben.
