Az egyetemisták életét is megkönnyíti az Árminimum
Budapesten és az egyetemi városokban csak akkor lehet albérletet kifogni, ha az ember egyből elfogadja az árat, és – sokszor látatlanban – igent mond a hirdetőnek. Ha nem így teszel, biztosan lemaradsz – mondják egybehangzóan a felvételi ponthatárok közzététele óta az albérletet kereső fiatalok.
Kiszolgáltatottságukat tovább növeli, hogy egyazon ingatlant gyakran számos ügynökség is hirdeti. Ez nemcsak azért bosszantó, mert időről időre ugyanabba a lakásba ütközik a kereső, hanem azért is, mert
az egyes hirdetésekben gyakran eltérő bérleti díjat adnak meg, és az erősen keresleti piacon nem mindegy, hogy az ember mire mond egyből igent.
Ebben a káoszban vág rendet az Árminimum, amely azt ígéri a felhasználónak, hogy ha bármilyen albérletes vagy ingatlanos oldalon rákattint egy hirdetésre, akkor automatikusan kilistázza neki az ugyanarról a bérleményről szóló valamennyi neten fellelhető hirdetést. Sőt, nem csak kilistázza, de ár szerint sorba is rendezi őket, így a kereső egyből a legolcsóbb ajánlattevőt hívhatja fel.
Hogy ennek mekkora jelentősége van, azt jól mutatja, hogy az albérleti piacon 23 százalék a káosz index, azaz a bérlemények 23 százalékát több ügynökség (és talán a tulajdonos közvetlenül is) hirdeti.
Az oldal augusztus 20-i adatai szerint a több hirdetésben is szereplő ingatlanok esetében a legmagasabb és a legalacsonyabb meghirdetett bérleti díj között átlagosan 37000 forint/hó a különbség.
A Magyarországon egy adott napon piacon lévő 45-50 ezer albérleti hirdetés valójában csak kb. 15-17 ezer bérleményt takar, amelyek átlagos bérleti díja havi 234 ezer forint. Ehhez képest a 37000 forintos átlagos eltérés 16 százalékot jelent, azaz egyáltalán nem mindegy, hogy hova telefonál elsőre az albérletet kereső. Különösen, hogy a hirdető némi hirdetési felárért előrébb tudja helyezni hirdetését a keresőoldalakon, abból a célból, hogy ez a hirdetési „befektetés” majd a magasabb bérleti díjban megtérül.
