Gyorsuló ütemben drágulnak a lakások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz MNB előzetes számításai szerint
Élénk kereslet mellett a második negyedévben 16,2 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, ezen belül Budapesten 20,2 százalékkal, és e dinamika mellett megemelkedett a túlértékeltség kockázata.
Még tovább nyílt az árolló, a községekben tapasztalt lakásárak már csak a 22 százalékát teszik ki a fővárosi átlagnak, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig a 37 százalékát. Ez jelentős változás a korábbi 47, illetve 62 százalékos aránynak.
A lakásállomány éves megújulása 0,36 százalék, ami azonban régiónként heterogén, és a környező országokhoz képest alacsony.
A lassú megújulás okai az építőipar relatíve alacsony hatékonysága, a kapacitáshiány, de az üres lakások növekvő aránya is lehet. 2019-ben tetőzhetnek az újlakás átadások, Budapesten 15,7 ezer lakással, 2020-tól pedig évente 3 ezerre eshet vissza az újlakáskínálat ugyanitt – áll a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett friss Lakáspiaci jelentésében.
Ilyen áremelkedés mellett lehet-e még lakást vásárolni?- tette fel a kérdést a jegybanki jelentés kapcsán Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. Rámutatott: a megvalósult tranzakciók átlagos ára 2018 első félévében már csökkent, vagyis egyre inkább az olcsóbb, rosszabb minőségű lakások irányába tereli a vásárlókat a drágulás. Eszerint a növekvő tranzakciószám mögött olcsóbb, gyengébb minőségű lakások vannak, miközben a kereslet olyan fokú Budapesten, hogy az ingatlanpiaci szereplők szerint jelenleg gyakorlatilag bármit, bármilyen áron el lehet adni.
A vásárlók között nem meghatározó a külföldiek aránya, országos szinten 5-7 százalék Budapest egyes kerületeiben – ilyen az I., a II, az V., VI. és VII. kerület – 20-25 százalék.
