Ingatlan

Egyre szélesebbre nyílik az olló a fővárosi és vidéki ingatlanárak között

Tovább folytatódott az elmúlt hónapok tendenciája: egyre látványosabbá válik a vidéki városok és kistelepülések dominanciája az ingatlanpiacon. A KSH legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy míg pár éve a teljes forgalom harmadát a főváros adta, mostanra ez 20 százalék alá esett vissza. Az áremelkedés üteme bár lassul, a drágulásnak valószínűleg még nincs vége, hiszen továbbra is dinamikusan nő a kereset a panellakások és újépítésű ingatlanok iránt.

A KSH legfrissebb, az idei első félév – eddig feldolgozott – adatait bemutató Lakásárindexéből kiderült, hogy Budapesten a használt lakások árnövekedése tovább folytatódott: egy átlagos lakás ára 3,2 millió forinttal lett több, mint a megelőző évben. Emellett szélesebbre nyílt az olló a fővárosi és vidéki ingatlanárak között, ma egy átlagos használt lakást Budapesten több mint két és félszeres áron kínálnak egy vidékihez képest. Eközben az ingatlanforgalom egyre inkább vidékre terelődik – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője:

A fővárosban, egyebek mellett a befektetési célú vásárlások csökkenése nyomán esett vissza a forgalom, de ezt országos szinten ellensúlyozhatja a vidéki települések forgalmának további emelkedése. A falusi CSOK hatása, és az agglomerációk népszerűségének dinamikus emelkedése tovább erősítheti ezt az ellentétes trendet amellett, hogy az új építésű lakások forgalma továbbra is folyamatosan növekszik.

Panel és új építésű a sláger

A panellakások népszerűsége egyelőre töretlen, a fővárosban 20 százalékos áremelkedéssel elhagyták a félmillió forintos átlagos négyzetméterárat, ami egyben azt is jelenti, hogy a fővárosi panelárak már csak 20%-kal maradnak el az összesített fővárosi átlagszinttől; néhány éve még 30 százalék körüli volt a különbség.

Az újépítésű lakások szintén nagyon kelendőek még mindig a piacon, ami az árukon is meglátszik. A fővárosban egy év alatt, közel 10 százalékot emelkedett az értékük, így 665 ezer forintba kerül egy átlagos négyzetméter, ám vidéken is elérte a 400 ezer forintot az átlagos négyzetméterár a KSH adatai alapján.

Ez az árszint azonban akár egyharmadával is magasabb lehet, hiszen a statisztikai hivatal az akár több évvel korábban, akkori árszinten kötött előszerződések adatait is beszámítja összesítésébe.

Nem esett vissza a beruházási kedv

A korábbi várakozásoknak némileg ellentmondóan alakult a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek statisztikája. Úgy tűnik, hogy egyelőre az építési áfa jövőre esedékes emelkedése nem szegte kedvét a beruházóknak. A KSH tegnap publikált adatai szerint ugyanis,az idei harmadik negyedévben közel 7 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ugyanezen időszakban.

Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / AFP

Ezen belül pedig az egyszerű bejelentéssel létesítendő lakóingatlanokra (tehát nagyrészt családi házakra és ikerházakra) kiadott engedélyek száma minimálisan csökkent, bár az év egészében növekmény mutatkozott itt is.

A használatba vételi engedélyek száma viszont egyelőre stagnál tavalyhoz képest, aminek egyik oka az lehet, hogy a nagy építkezések még mindig jócskán elhúzódnak. Emellett a 2023 végéig 5 százalékos áfával számítandó projektek esetében – elsősorban a jövőbeli magasabb elérhető árak reményében – a beruházó nem is érdekelt az építkezés gyors elkezdésében, vagy a megkezdett építkezés sietős befejezésében.

Az év végére várt átadási hullám tehát elhúzódhat, ami viszont nem feltétlenül jelent kínálati bőséget, hiszen a jól megtervezett, keresett helyen épülő új projektek jellemzően még mindig látványos előértékesítettséggel futnak, s az ottani lakások már korábban elkeltek.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Településtípusonként vizsgálva a lakásépítési piacot, a lakáspiaci forgalomhoz képest más trendek láthatók az idei első három negyedévben. Míg Budapesten 22 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma, a megyei jogú városokban 5-, a kisebb városokban 12 százalékos a visszaesés, a községekben pedig 4 százalékos bővülést mutatnak a számok. A megépített lakások számában viszont csak a kisebb városoknál volt látványos, 18 százalékos visszaesés, Budapesten 17 százalékos, a megyei jogú városokban 5 százalékos, a

községekben pedig 6 százalékos a bővülés tapasztalható.

„Regionálisan, településtípusonként tehát nagyon változatos kép rajzolódik ki a fő piaci folyamatokban. Míg a forgalom a kisebb, olcsóbb területek irányába mutat, a lakásépítések újra egyre inkább Budapest-központúak” – emelte ki Valkó Dávid.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek