Azonnali és elhúzódó hatásokat egyaránt lehet tapasztalni a koronavírus-járvány miatt a lakáspiacon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott lakáspiaci jelentéséből. Eszerint a pandémia egy lassuló hazai piacon erősített fel már korábban elindult, a kulcsmutatókból egyértelműen tükröződő folyamatokat: a kereslet csökkenését, az ennek hatására befékező áremelkedést és az alku mértékének növekedését.
A lenullázódott külföldi vendégforgalom miatt a rövid távú lakáskiadásról hirtelen hosszú távúra váltók a belvárosban jókora kínálatot és akár két számjegyű bérletidíj-csökkenést okoztak, a bérlők nagy örömére. A vásárlók azonban a személyes kontaktusok lehetősége híján hetekre és tömegesen tűntek el a piacról, a kereslet nagymértékű, de csak átmeneti bezuhanását okozva.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője rámutatott:
az újlakás-piacon az igazán nagy kockázat a 27 százalékos áfa megjelenése, hiszen a tervezett beruházások halasztását és lemondását okozza, és a fejlesztési aktivitás érdemben visszaesik.
Az áfaváltozás a 2019 végi árakhoz képest átlagosan 16,4 százalékos árnövekedéshez vezetett a budapesti projekteknél:
az eladásra kínált új lakások átlagos négyzetméterára 2020 első negyedévében 947 ezer forintra nőtt, ami éves összevetésben 12,5 százalékos, a négy évvel korábbi árszinthez képest pedig 73 százalékos növekedés.
Bár a fejlesztők a munkaerőhiány és a felszabaduló kapacitások miatt az építési költségek 15-20 százalékos csökkenését várják az idén, az építőanyagok drágulását okozó gyengülő forintárfolyam és a jövőre szigorodó energetikai előírások miatt aligha lehet majd olcsóbban lakást építeni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerda számában olvasható
